Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
308 ebben a passzusban, hogy tudniillik a második részben ezt az alapjogi szabályozást hogyan végezzük el. Még nem tudtam igazán részletesen átnézni azokat a módosító indítványokat, amelyek ezzel kapcsolatosak, de ahogy látom, igen sok érdekes és megsz ívlelendő javaslat van ebben a dologban. Én a magam részéről tehát úgy látom, hogy itt tulajdonképpen azok az álláspontok, amelyek artikulálódtak a vitában, igazán nem állnak távol egymástól. Az egy dolog, hogy a szociális jelző, az állam megnevezésében, az állam jellegének a definiálása során bekerül. Egy másik dolog pedig, hogy a második szakasz hogyan sikerül. Tudniillik semmi értelmét nem látom annak, hogy ez a szociális állam kifejezés bekerüljön ide, ebbe a passzusba, ha és amennyiben a második rész szabályozása ehhez nem adekvát. Ha nem ad ennek egy komoly tartalmat. A tartalom kérdése pedig nagyon fontos. Többször elhangzott az Alkotmánybírósággal kapcsolatos néhány észrevétel, amely a Bokroscsomag összefüggésében vetődött fel. Kérem szépen, az a v éleményem, hogy az volna az igazán jó szabályozás, amelyik az állam szociális jellegét úgy definiálná, úgy szabályozná, olyan alapjogi szabályozást teremtene, amely már az alkotmányban tartalommal, világos és egyértelmű tartalommal töltené ezt meg, hogy ne m utolsósorban elejét vegye azoknak a konfliktusoknak, amelyek többek között például ugye az Alkotmánybíróság és a mindenkori kormány gazdaságpolitikája között óhatatlanul feszül, éppen a jelenlegi szabályzat, szabályozás nem egyértelműsége okán. Én a maga m részéről tehát úgy gondolom, hogy igen is a 13. - végül is ez nem normaszöveg, ez egy koncepció , a 13. ajánlási pont tekintetében egészen biztosan lehet egyetértésre jutni, de ez az egyetértés, ennek a szociális jelzőnek a bevétele csak akkor értelmes dolog, ha az adekvát szabályozás történik a második részben. Még egy megjegyzésem volna a 14eshez. Kérem szépen. Abban a pillanatban, ahogy valamely jog emberi jog, és hogyha ilyen emberi jogként definiálja az alkotmány, tehát alapjogként definiálja az al kotmány, például a szociális biztonsághoz való jogot, akkor ez nem állampolgári jogon járó valami, hanem ez emberi jog, tehát alapjog. Mindenkinek jár. Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a szociális biztonság kérdésével foglalkozó jogás zok egy része éppen azért tartja a jelenlegi szabályozást ebben a vonatkozásban aggályosnak, nemcsak ezért, de ezért is, mert itt éppenséggel bizonyos dolgok csak állampolgárként illetik meg az embert. Tehát ez egy ilyen ellentmondás, aminek a korrigálásár a éppenséggel a mostani alkotmánymódosítás során is mód nyílhat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Mielőtt megadnám a szót Isépy Tamásnak, kétperces hozzászólásra Hegyi Gyula képviselő úrnak adom meg, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az alkotmányt természetesen nem az alkotmányelőkészítő bizottság és nem is az Országgyűlés fogja végezni, megalkotni, hanem remén yeim szerint népszavazáson a magyar választópolgárok többsége. Ez természetesen elhangzott, mondja Bauer Tamás, gondolom ettől függetlenül érdemes emlékeztetni, mert ebből az következik számomra, hogy azok a politikai pártok, amelyek az alkotmányelőkészít és munkájában részt vesznek és úgy érzik, a társadalom igen széles rétegeivel, társadalmi szervezetekkel való találkozásokból általában, az egész társadalom hangulatából úgy érzik, hogy a magyar társadalom nagy többsége kívánatosnak tartja a szociális jogá llamiság rögzítését az alkotmányban, akkor énszerintem ez egy olyan kívánalom, melyet már csak azért is figyelembe kell vennünk, mert azt szeretnénk, hogy az alkotmányhoz kiírandó népszavazáson a társadalom többsége érdekeltnek érezze magát, hogy részt veg yen, és igennel szavazzon erre az alkotmánykoncepcióra. Kevés tragikusabb fiaskót tudnék elképzelni, nemcsak a kormánypártoknak, hanem általában a magyar demokrácia számára, mintha ne adj' isten, nem fogadnák el az alkotmány tervezetét a
