Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP):
294 jelentősége nem lenne, akk or gondolom több száz módosító indítvány sorában semmibe nem került volna éppen ezt a módosító indítványt elfogadni. Én azt hiszem, és e tekintetben egyetértek Varga László képviselőtársammal, hogy ez a pont, ez az állam megnevezése tulajdonképpen az egész alkotmánykoncepció sorsát eldönti, ezért nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben ki milyen állásfoglalásra jut. Azt gondolom egyébként, hogy amennyiben én - nehéz magamat mások helyébe beleképzelnem , de én helyesebbnek tartottam volna, ha Gáspár Miklós és képviselőtársai egy mondatba vonják össze, és azt mondják, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus, szociális jogállam. Az én ízlésemnek így jobban megfelelt volna, de hát természetesen a gondolat az, hogy mindenképpen rögzítésre kerüljön, hogy Magyarország szociális jogállam. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon helyes, hogy rögzítjük a függetlenségnek és a demokratikus jogállamnak a meglétét az alkotmányban. Azt hiszem azonban, hogy ehhez képest a szociális jogállamiság vagy a szociális piacgazdaság rögzítése az alkotmányban nem másodlagos kérdés. Ugyanolyan fontos, hiszen a modern világban, a XX. század végén nem lehet demokrácia szociális jogok nélkül. (9.50) Ilyen értelemben tehát nem lehet az egyiket előbbre sorolni, a más ikat pedig későbbre sorolni. Egyébként mindannyian egyetértünk azzal, természetesen, hogy a Magyar Köztársaság független jogállam, tudni kell ugyanakkor azonban, hogyha egy ország belép az Európai Unióba, aláveti magát rengeteg nemzetközi megállapodásnak, integrációs egyezménynek, akkor saját függetlenségét természetesen több tekintetben korlátozza. Ilyen értelemben tehát, ha azt mondjuk, hogy a szociális jogokat valamilyen módon korlátoznunk kell, ez nem lehet akadálya annak, hogy ne szerepeljen tulajdonké ppen az alkotmány elején - amennyiben fontosnak tartjuk, hogy a függetlenséget vagy az ország demokratikus jellegét helyesen rögzítsük az alkotmányban. Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, nem akarok én itt nagyon közhelyes példákat említeni, de aligha v álasztható el. Hiszen ha az embereknek, az állampolgároknak, a társadalomnak nincsenek szociális jogai, akkor milyen demokratikus jogaik vannak, kérdezem én. Azt, hogy négyévente egyszer szavazhatnak. Természetesen ez egy nagyon helyes és nagyon fontos jog . A négyévente történő szavazás közben azonban eltelik - ha jól számolom - legalább 1300, 1400 nap, mialatt az emberek naponta szembekerülnek azzal a kérdéssel, hogy egy olyan társadalomban élneke, amelyben egy alapvető szociális méltányosság érvényesül v agy pedig nem érvényesül, sőt erre nincs is semmilyen alkotmányos kényszer. Így tehát azt gondolom, hogy azok az állampolgárok, akiknek készül az alkotmány - hiszen nem magunknak csináljuk hitem és reményem szerint , azokat igen is megnyugtatná, hogy Magy arország ugyanannyira szociális jogállam, mint amennyire demokratikus jogállam. És ennek a rögzítése az alkotmány elején éppenhogy nagyon fontos üzenetet fejezne ki, és őszintén remélem, hogy akik ez ellen vannak, nem az üzenet ellen vannak. Bauer Tamás ké pviselőtársam egyébként helyesen utal arra, hogy ugyanebben a bekezdésben később van utalás arra, hogy az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kel l kifejezésre juttatni. Ez így nagyon szép, csak az a baj, hogy - bár most a vitának csak egy szakaszában vagyunk , de majd később, gondolom, ki fogunk arra térni, később kell kifejezésre juttatni - sajnos, végiglapozzuk az egészet, és még mindig nem talá ljuk meg. Ilyen értelemben tehát a probléma az, hogy a későbbiekben, a későbbi fejezetekben is, amikor az állam szociális jellegének az egyértelmű meghatározása került volna sorra, akkor szintén ezeket a módosító indítványokat nem fogadták el. Magam nem vo ltam ott az előkészítő bizottság ülésén, de éppen Bauer Tamás is említette, hogy melyik volt ez a két párt, amelyik ezeket a módosítókat elvetette. Most jelzi, hogy nem. Mondom,
