Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
295 magam nem voltam ott, de mindenesetre végighúzódik ezen az egész koncepción a szociális értékek rögzítésének a hiánya, vagy legalább is az az elgondolás, hogy a klasszikus polgári szabadságjogok mindenképpen fontosabbak, mindenképp előbbre valók, mint a második generációs szociális jogok, nem beszélve a környezeti jogokról. Én, tisz telt képviselőtársaim, nem akarom húzni az időt, én azt gondolom, hogy baloldali módon gondolkodó ember számára Magyarországnak ugyanannyira kell szociális jogállamnak lenni, mint demokratikus jogállamnak. Nagyon örülök, hogy vannak képviselők az ellenzék soraiból is, akik más világnézeti meggyőződés alapján, de osztják ezeket az értékeket, és valóban azt hiszem, hogy az lenne a méltányos és az igazságos, hogyha a Ház, és remélhetőleg ezen keresztül a társadalom nagy többségének óhajára és óhajával egyezően belekerülnek az alkotmánykoncepcióba, hiszen nagyon helytelen lenne, ha egy vagy két párt ellenkezése miatt ez a valóban korszerű megfogalmazás kimaradna. Egyébként még egyszer szeretnék arra utalni, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország, tudomásom szerint, az európai szociális piacgazdaságok uniójába szeretne felvételt nyerni, és nem - mondjuk - egy latinamerikai szabadkereskedelmi zónába. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Csá kabonyi Balázs úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy Hegyi Gyula képviselőtársam lényegében összefoglalta a szocialista frakció álláspontját ezzel a kérdé ssel kapcsolatban, én nem kívánom ezeket megismételni, mert teljes egészében egyetértek velük. Én a következőre szeretném csak a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Most, a vita első szakaszában úgy látszik, hogy optimistábbak lehetünk, mint ahogy egykét fel szólalásból itt ma reggel - különösen az ügyrendi vita kapcsán - megfogalmazásra került. Ugyanis én az észérvek kifejtésén túl, ami mindenkinek szíve joga - így természetesen Bauer képviselő úré is , odafigyeltem egy nagyon jelentős és lényeges mondatára is, amikor azt mondotta volt, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság egy bizottsági módosító javaslattal keresi meg azt a megoldást, ami a problémát megoldhatja. Na most én ezt azért látom rendkívül fontos dolognak, mert mint a hogy a módosító indítványok elbírálása során 75 alkalommal teljes konszenzusra tudtak jutni az alkotmányelőkészítő bizottság delegátusai, így nekem meggyőződésem az, hogy ezekben a lényeges kérdésekben is - különösen azokban a kérdésekben, ahol nagyon kom oly társadalmi nyomás nehezedik az alkotmányozókra, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül és odafigyelés nélkül - további közeledési lehetőségeket látunk. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy amikor először tárgyaltuk az állam jellegét kifejező jelzős szerkezet összetételét, akkor valóban arról volt szó, hogy magának az alkotmánynak egészében kell kifejteni ezt a gondolatkört, és az alkotmányban felsorakoztatott teljes intézményrendszeren kell keresztülvonulni a szociális gondolatnak. Ez nagyon helyes, nagyon igaz. Ez egyrészt fogalmazási probléma, másrészt azonban ma már a szociális jelző megjelenítése túlmutat a fogalmazási problémán, és tartalmi problémaként jelenik meg. Tartalmi problémaként jelenik meg elsősorban az itt elmondottakon kívül az iszony atos társadalmi nyomás miatt is. És én azt hiszem, hogy óvni kell magunkat attól, hogy mi legyünk azok, akik döntőbíróként eldöntjük, hogy mi tartalmi, mi esetleg fogalmazási vagy formai kérdés. Minden olyan kérdést tartalmai kérdé snek kell tekintenünk, ami a társadalmi vitában elementáris erővel jelentkezett. Én nem elszórt és felnagyított véleményekre utalok itt, hanem a több mint 800 beérkezett javaslatból az a több száz, ami valóban ilyen komoly kérdésekkel foglalkozik, azok nag yon jelentős része megemlíti ezt a dolgot, megemlíti ezt a kérdéskört. Magának a jelzős szerkezetnek a megfogalmazása és összetétele: erről azért nem kívánok különösebben szólni, mert Bihari Mihály az általános vita során egy nagyformátumú
