Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP):
293 tudom, miért kell ilyen sürgősség. De ha már ez van, akkor legalább a lényeges pontokat ne hagyjuk ki. Érdekesen - most nem akarok pártokat vádolni, nem feladatom, én védőügyvéd vagyok , de é rdekesen a szociális kérdéseknél a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesznél voltak mindig és lesznek akadályok majd a szociális jogoknál is. Meg lehet magyarázni, de mégis van valami, hogy idegenkednek attól a korszerű szellemtől és attól a biztonságtól , amely a polgárnak jár. Nem tudom miért. Vagy ha tudom, akkor nagyon sajnálom. A szociális államnak a meghatározása, ha alkotmányunkat, ha megszavazzuk, ott kell lennie. Lesz még nagy vita a szociális igazságosság, a szociális biztonság jogainál, talán na gyobb, mint most, de lényegében érezni kell a polgárnak azt a biztonságot, amelyet ma nem érez. Legalább az állam feladatául kell róni. Gáspár Miklós barátom azt mondta, hogy az államnak sokszor az a szerepe, mint egy passzív éjjeliőr, én azt szeretném, ho gyha már ő mondta ezt, hogy az államnak a szerepe szerintem olyan, mint a futballbíróé. Nem játszik, csak fütyül, ha szabálytalanság van. Az erőszak ellen van, és talán el is távolít valakit, aki a játék szabályait és a nemes játékot megakadályozza. Sem ke vesebb, sem több. De annyira fontos az állam szerepe, hogy igenis vigyázzon arra, hogy a játék biztonsága, az emberek egészsége és a játék stílusa megmaradjon. A szociális államnál ezt rójuk az államra, és szerintem ezért szükséges. Amit hallottunk Bauer T amás tisztelt képviselőtársamtól, hogy egyes államokban szűkítik. Meg kell nézni ezeket a szűkítéseket, ezek a visszaéléseket akarják megakadályozni. Meg akarják akadályozni, hogy az emberek kihasználják azt, hogy a munkanélküliségből meg lehet élni és egy éb kedvezményekből. Ezeket igen szűkíteni kell eljárásokkal. De az alapvető jogát a polgárnak, azt, hogy neki igenis a munkához joga van, igenis a polgárnak joga van egy illő lakáshoz, egy illő nyugdíjhoz, egészségbiztosításhoz, ezt nem szűkítik, ismétlem, csak a visszaéléseket, és a szociális állam jellegével ezt húznák alá. Azért kérem az igen tisztelt Országgyűlést, hogy ezt gondolja át. Lényeges, hogy ott legyen. Fontos, hogy megnevezzük, és az állampolgárok is érezzék, hogy korszerűen ez az állam igeni s azokról a jogokról biztosítani fogja, támogatni őket, ami úgy érzem, hozzátartozik az alapvető jogokhoz és a polgárok biztonságához. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Hegyi Gyula úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt Ház! Remélem, elnök asszony, megengedi, hogy a részletes vitához való hozzászólásomat egy idézettel kezdjem. Világossá fog válni, hogy a 13as és a 14es módosító indítványok tartalmi kérd éseit érinti. Bernard Lestienne atya, az Európai Unió brüsszeli központja mellett dolgozó jezsuita irodának az igazgatója írt egy cikket a szociális záradék fontosságáról, és ebből szeretnék néhány mondatot idézni. "A vállalatok, országok, regionális egysé gek közötti gazdasági versengés mármár egy könyörtelen világháború jellegét ölti. Mindenütt óriási a nyomás annak érdekében, hogy csökkentsék a dolgozók szociális védelmét. Azt állítják: a költségeket csökkenteni kell, és rugalmasabbnak kell lenni, hogy á llni tudják a versenyt. A növekedés azonban nem növeli a foglalkoztatottságot, és az automatizációk, a helyi jelleg megszüntetése és a bereguláció csak növeli a munkanélküliséget. A győzelemért vagy a túlélésért folytatott gazdasági harc azzal a kockázatta l jár, hogy azt a dolgozók és a környezet rovására vívják meg. Ebben az új megvilágításban merül fel ismét a szociális záradék kérdése." Idáig tart az idézet. Tisztelt Képviselőtársaim! Bauer Tamás képviselőtársam azt mondta, hogy mindaz, amiről itt vitatk ozunk tulajdonképpen csak fogalmi, illetve stilisztikai kérdés, és ilyen értelemben nem is kellene erről ilyen hosszan vitatkozni. Ezzel szemben persze fölmerül az emberben az a kérdés is, hogyha ez valóban csak fogalmi és stilisztikai kérdés, és nincs mög ötte valóságos tartalmi vita, akkor két olyan kiváló, praktikus, modern módon gondolkodó párt, mint a Fidesz és az SZDSZ miért nem bólintott rá erre a kizárólag stilisztikai jellegű változtatásra. Hisz ha ennek semmilyen tartalmi
