Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Személyi ügy: - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
222 országról ahol a közoktatás finanszírozása szabadította volna el az inflációt, de hát úgy gondolom, hogy államtitkár úrnak is joga van megszólalni . Azt gondolom, hogy itt többfajta módosítás vagy többfajta lehetőség került szóba, hogy hogyan is lehetne valami módon segíteni a közoktatás finanszírozását. Kormánypárti képviselőtársam elmondta, ellenzéki képviselőtársam és a Magyar Demokrata Fórum is k étfajta lehetőséget nyújtott be, ami mind a kettő tulajdonképpen segítené a finanszírozási rendszert, szó nincs arról, hogy óriási mértékben akár a túlfinanszírozás jelenne meg, és úgy hiszem, hogy az a pár milliárd forint, ami a biztonságát jelentené az i ntézményeknek, az hosszú távon megtérülne, mert nagyon sajnálatos, de egy bizonytalan intézményi rendszerben az oktatás minősége is romlik. Tehát adhatunk itt most pár milliárdot a továbbképzésre, pár milliárdot az egyéb lehetőségekre a pedagógusok számára , de hogyha állandóan évről évre egy bizonytalanságban működnek az oktatási intézmények, akkor alapvetően ez a bizonytalanság az oktatás színvonalát fogja csökkenteni. Annál is inkább számomra megdöbbentő, hogy ugyanakkor sem a kormány, sem az oktatási biz ottság nem támogatta a 278., Rab Károly képviselőtársam által benyújtott indítványt, hiszen az egy, ha úgy tetszik, spórolási lehetőséget biztosított volna az, amit 1993ban elindított a kormány, hogy igenis adjanak támogatást arra, hogy a tankönyvek egyré szt több éven keresztül felhasználhatók legyenek, másrészt pedig, hogy a diákok számára ily módon a következő éveket tekintve megvásárolhatók vagy akár ingyen kaphatók legyenek. Tehát én nem egészen látom a kormányzati politikát abban a kérdésben, hogy egy részt nagyon spórol vagy nagyon szűkre kívánja a közoktatás finanszírozását, másrészt ahol már elindult egy folyamat a tankönyvek többszöri felhasználásában, ott pedig nem támogatja azt a módosító indítványt, ami segítené tulajdonképpen, hogy csökkenjen le galábbis a tankönyv költsége, ami ma már 34 milliárd körül van egy adott évben, bár ennek egy részét fedezi a központi költségvetés, a másik része pedig nyilvánvaló szülői támogatásból, illetve önkormányzati támogatásból kerül ki. Én javaslom a kormány ké pviselőinek, hogy próbálják meg végiggondolni, hogy hogyan lehet valóban biztonságosan a közoktatás finanszírozását, és nem két évre visszamenő adatok figyelembevételével, hiszen ma már létezik számítógép, létezik információs hálózat. A TÁKISZok egyre job ban felszereltek, tehát valójában tudják a költségeket gördíteni és előbb kiszámolni, és külön kérném, hogy a 278. módosító indítvány támogatásában gondolkozzanak el, hiszen ez egyfajta lehetőséget biztosít arra, hogy kevesebbet költsünk a közoktatásra, ho gyha ez a szándék. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm. Arra a kérdésre szeretnék visszatérni, ami a közoktatási normatívák értékállóságát illeti. V alóban ez a kulcskérdés, hiszen az eddigi vitáinkat, a törvény módosításban már elhangzott néhány vitakérdést is, például az egyházi iskolák finanszírozásának a dolgát, vagy a bejáró gyerekek gondját is érintik ezek a kérdések. Mindezt a kérdést vagy ellen tétet vagy feszültséget az erősíti föl, hogy elszakadt a bekerülési költség a tényleges költségtől, a normatíva jószerivel a felét sem fedezi. Ha nem tudjuk elérni, hogy ez 7580 százalék körül álljon be éveken keresztül, akkor kezelhetetlenné válnak az eg yházi iskolák gondjai is, de kezelhetetlenné válnak a kollégiumok is, amire az előbb utaltunk, és kezelhetetlenné válik az a tény, hogy bizony sok megyeszékhelyen vagy a fővárosban működő iskola olyan gyerekeket is ellát, nagyon helyesen, akik nem az adott település lakói, mert ezt a terhet éveken keresztül a kiegészítő támogatás ellenére sem fogja bírni egyetlenegy önkormányzat sem. Előbb vagy utóbb az önkormányzat döntéshozói föllázadnak, és valamilyen közigazgatási perrel fogják megfenyegetni a bejáró gy erekeknek otthont adó önkormányzat vezetőit. Egyetlenegy pontra, tehát ennek a fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni. Arra azonban, hogy működőképes eszközöket találjunk mégis, amelyek ezt a különbséget áthidalja, erre kerestem én lehetőséget, és ezért hív nám föl a figyelmet a 283. pont alatt található módosító javaslatra, amelyik
