Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Dr. Torgyán József (FKGP) - a belügyminiszterhez és a legfőbb ügyészhez - "A halálbüntetés időleges visszaállítása" címmel - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
161 képviselőtársam nem fogadja el a választ, a két válasz elfogadásáról egyenként határoz az Országgy űlés. Torgyán József képviselő urat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Amint az ismeretes az Alkotmánybíróság az 1990ben hozott határozatában a halálbüntetés k iszabásának lehetőségét megszüntette. Az elmúlt években szakmai körökben és a közvéleményben többször felmerült az a kérdés, hogy indokolt volte megszüntetni a halálbüntetést, vagy ezzel szemben, az 1989 utáni átmenet és a szovjet blokk összeomlása utáni kaotikus keleteurópai állapotok körülményei közepette, még szükség lett volna a halálbüntetés visszatartó erejének fenntartására, a bűnözés növekedésének megállítása céljából. A hivatalos statisztikai adatok szerint a halálbüntetés eltörlését követően köz el 50 százalékkal emelkedett a szándékos emberölések számaránya, és ezen belül is figyelemre méltó az előre kitervelten, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett bűnesetek feltűnő növekedése. Az elmúlt öt évben félezernél is több ártatlan embernek kellet t ezért, nem egyszer szörnyű körülmények között meghalnia, mert a tömegmédiumok által támogatott szociálliberális szakértők tévesen prognosztizálták a halálbüntetés eltörlésének következményeit, és még az egyre kegyetlenebb módon elkövetett bűncselekmények miatti, jogos közfelháborodást követően sem került sor a halálbüntetéssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések felülvizsgálatára, annak ellenére, hogy a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja több alkalommal is utalt annak szükségességér e. (16.00) A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja és a közvélemény tekintélyes része elszomorítónak tartja, hogy a halálbüntetés kérdésének minden irányú megvitatására nem került sor, mert a gyilkosok személyiségi joga mindeddig az áldoz atok személyiségi joga, majd kegyeleti joga fölé emelkedett. Ezek után mindenekelőtt adódik a kérdés: 1. Miért tartja többre a belügyminiszter úr és a legfőbb ügyész úr a gyilkosok személyiségi jogát, mint az áldozatokét? 2. Az élet és testi épség elleni b űncselekmények egyre gyakrabban halállal végződnek, ezért indokolt lenne a halálbüntetés ismételt és átmeneti bevezetése. Az alkotmányozással kapcsolatos munkálatok során szükségesnek tartjáke ennek a büntetési nemnek az átmeneti visszaállítását? 3. Tekin tettel a halálbüntetéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkre, tervezike az illetékes nemzetközi szervezetek tájékoztatását arról, hogy Magyarország, hasonlóan, mint az Egyesült Államok, átmenetileg felfüggeszteni kényszerül? (Általános zsivaj.) EL NÖK (dr. Füzessy Tibor) : Képviselő urak, a többi kérdést az írásbeli előterjesztés tartalmazza. (Általános zsivaj.) Megadom a szót Csiha Judit igazságügyminisztériumi államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt H áz! Kedves Képviselő Úr! Abból, hogy a rendelkezésre álló időkeretben nem sikerült az interpellációt végig elmondani, világosan következik, hogy az interpellációs időkeretek sem alkalmasak arra, hogy egy ilyen horderejű kérdésről érdemi vitát és polémiát f olytassunk. Ezért én megpróbálok nagyon szigorúan ragaszkodni az ön által felvetett kérdésekhez, és csak szinte tőmondatokban azokra a választ megadni. Való igaz, hogy 1990ben az Alkotmánybíróság a halálbüntetést alkotmányossági okokból eltörölte, de ezt követően Magyarország csatlakozott az Európa Tanács és egyéb nemzetközi egyezményekhez, amely egyezmények jegyzőkönyvei egyértelműen tiltják a részes államokban a halálbüntetés létét és alkalmazását. Hadd hívjam fel a figyelmét éppen a múlt héten lezajlott európai
