Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
936 TIRTS TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Abban a szerencsés helyzetb en vagyok, hogy tulajdonképpen már az előző parlamenti ciklusban is volt szerencsém a személyi szám és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslatok tárgyalásával - mint ellenzéki képviselő - foglalkozni, és tulajdonképpen ebbe a sorba illeszkedik a mostani törvény javaslat: a T/1876. számú, "a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módról és azonosítási kódokról" című törvényjavaslat is. Két héttel ezelőtt itt, a Házban elkezdődött a törvényjavaslat általános vitája, és azt kell mondjam, hogy talán szerencsés ebb lett volna, ha ez az állampolgárokat a későbbiek során komolyan érintő kérdéskör - hogy úgy mondjam - főműsoridőben kerül napirendre, de megértem azt, hogy nagyon sok más fontos törvényjavaslat is van. A beterjesztett törvényjavaslat vizsgálata során c élszerű figyelembe venni azokat az előzményeket, amelyek kapcsán ez a törvény megszületett, és ezeknek a főbb állomásait röviden felsorolom. Először is: az Alkotmánybíróság már az 1991/15. számú határozatában kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyi azonosító kód alkotmányellenes, hiszen ezáltal az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat könnyen és biztosan lehet azonosítani, összegyűjteni egy olyan rövid, technikailag könnyen kezelhető kód segítségével, amely az akkor i személyi szám volt, és ez adott esetben - egy összekapcsolás során - egy speciális személyiségképet is kirajzolhat. Az egységes személyi kód kiválóan alkalmas különböző nyilvántartásokban fellelhető személyes adatok eseti összekapcsolására, ezzel tehát e gy személyiségprofil kialakítására. A személyi szám mindezek miatt ellentétes az adatvédelemhez való jog elvével, ezen belül többek között az osztott információs rendszerek elvével, így sem az állami szféra, sem az államigazgatás egésze nem tekinthető olya n egységnek, amelyen belül egyetlen egységes személyazonosító kódot lehetne bevezetni vagy használni. Tehát ez egy nagyon fontos kiindulási pont volt 1991ben. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a személyes adatok védelméről és a közérdekű adato k nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény kimondja, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. Vagyis a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, szintén '92es LXVI. törvény a személyi szám használatát 1995. december 31ig engedélyezte használni. Eközben elkezdődött az egyes ágazatokban a személyi szám mellett az úgynevezett eltérő, ágazatspecifikus azonosítók használata, így például a társadalmi azonosító jel, a tajszám is megjelent. A fenti előzmények után - ez volt az előző ciklusban - jelentkezett a Bokroscsomagban - mondjuk így - az a durva támadás, ami az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait illetően a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásá ról szóló törvénynek a személyi szám időbeli használatára vonatkozó korlátozó rendelkezése ellen szólt. (18.40) Mindezekhez képest úgy gondolom, hogy ez a most beterjesztett javaslat olyan úton indul el, ami mindenképpen üdvözlendő, és az előttem szóló fra kcióképviselők, mind az ellenzék részéről - tehát a két héttel ezelőtt ebben a témában felszólaló képviselők - üdvözölték is azt, hogy most a törvényjavaslat alapvetően jó úton indul el, hiszen az osztott adatrendszerek, az osztott azonosítók elvén megy to vább. Végül is azt kell hogy mondjuk, hogy mindez több mint öt éve húzódó és érzelmileg is erősen megosztó vitát eredményezett; hiszen mind az informatikusok, mind a jogászok között hatalmas vita támadt, hogy milyen módon és milyen mélységben lehet azonosí tó jeleket használni. A most a Belügyminisztérium által előterjesztett személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és kódokról szóló törvényjavaslat indoklása szerint követi az Alkotmánybíróság vonatkozó
