Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
937 előírásait, így szabályozási koncepcióként az ágazatspecifikus azonosítók használatát kívánja meghonosítani. Ennek során az alábbi alapelveket emeli ki: 1. Csak az ágazatspecifikus nyilvántartási rendszerek alkotmányosak. 2. Több személyazonosító kód együttes és kötelező használata ugyanarra a célr a alkotmányellenes. 3. Miután az azonosító kódok használata a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozását jelenti, csak akkor lehet alkotmányos, ha megfelel annak a követelménynek, hogy a korlátozásnak elkerülhetetlenül szükségesnek, a cél elérésér e alkalmasnak és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosnak kell lennie. 4. A személyes adatok felhasználása az adatalanyok számára világosan áttekinthető legyen. Megítélésünk szerint nem kétséges, hogy ezek az alapelvek megfelelnek az Alkotmán ybíróság előírásainak. A kérdés azonban az, hogy elegendőeke ezek az alapelvek vagy kiegészítésre szorulnak. A FideszMagyar Polgári Párt szerint nem elégséges, ha a szabályozás pusztán csak az alapelveknek felel meg; mindenképpen ki kell egészíteni a gar anciák megfogalmazásával. Az, hogy három ágazatspecifikus azonosítót hoz létre ez a törvényjavaslat - tehát az adóazonosító jelet, a személyazonosító jelet és a társadalombiztosítási azonosító jelet , önmagában még nem alkotmányos, illetve ha csak egy ren dszer lenne, az sem feltétlenül lenne alkotmányellenes. Hiszen egy adatbázison belül is meg lehet oldani a belső adatvédelmet, ami kizárja az illetéktelen beavatkozást. Nem tartjuk elégséges garanciának a törvényjavaslat azon rendelkezését, hogy a törvényb en nem szabályozott kérdésekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi LXIII. törvény, továbbá az adatkezelőre vonatkozó törvény általános rendelkezései az irányadók. Hiszen ez a törvény is csak általánosságban rögzítette az adattovábbításra, illetve az adatkezelésre és az adatkezelések összekapcsolására vonatkozó követelményeket, és nem tartalmaz részletes szabályokat például a kapcsolási kódok képzésére - ez egyébként egy teljesen új fogalom, ami most megjeleni k a törvényben, erről mindenképpen kell és érdemes még beszélni ; illetve nem tartalmaz pontos, részletes szabályozást az adatkezelések összekapcsolásának időtartamára vonatkozóan. Mint önök is tudják vagy emlékeznek rá, az Alkotmánybíróság többszö r hangsúlyozta, hogy önmagában személyes adatokat tárolni meghatározott cél nélkül szintén alkotmányellenes. Ez utóbbival kapcsolatban az Alkotmánybíróság 46/1905. (sic!) határozatában elvi jelleggel mondta ki, hogy az adatállományoknak az olyan összekapcs olása, ahol az adat útja már nem követhető, nem felel meg a garanciális követelményeknek, hiszen ez akadályozza az adatalany alkotmányos jogérvényesítését arra vonatkozólag, hogy ő tudja követni, hogy mi is történik a személyes adatával. Mindezekből követk ezik a kapcsolati kód alkalmazása, ami szerintünk, az itt leírtak szerint nem alkotmányos, magyarán: ennek a további kidolgozása mindenképpen szükséges. Hogy egy példával is megvilágítsam: a 26. § éppen azt az esetet szabályozza a beterjesztett törvényjava slatban, amikor egyébként a tajszámot az összekapcsolásra felhasználó szervek mégis kapcsolati kódként alkalmazzák, mert ez gyorsabb. Ezenkívül a tajszám a 26. § szerint, a tbtörvényre való hivatkozással mind a bűnüldöző szervek, mind pedig az adóigazga tási szervek számára átadható. Ilyen értelemben a kapcsolati kód - ez az új fogalom - törlésének a szabályai nem egyértelműek. Vajon milyen adatigénylés után kell törölni a kapcsolati kódot, és milyen igénylésnél kell újat alkotni? Ezeket a kérdéseket megg yőződésünk szerint ebben a törvényben kell szabályozni; illetve amennyiben ennek a részletes szabályozása nem történik meg, a magunk részéről a kapcsolati kód bevezetését ebben a formában nem tartjuk megalapozottnak. Egy másik nagyon fontos probléma az az intézményi kör, amire a törvény kiterjed. Itt is lehetne példákat sorolni, és a módosító javaslatainkban ezt meg is tesszük, hogy melyek azok a szervek,
