Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
930 nagyságrendjének megfelelő forrással rendelkezni tudjon 1996ban - az infláció miatti árnövekedés, valamint az áfatörvény 1996. évi, az önkormányzatokra kedvezőtlen hatásai miatt. Az előzőekben említett tényezők hatására számolni kell az önkormányzatok gazdasági ellehetetlenülésével, kezelhetetlen adósságállomány felhalmozásával. A törvény mielő bbi megalkotása a probléma megfelelő kezelését teszi azonban lehetővé. Az adósságrendezés, mivel önkormányzati vagyon, helyi érdekeket érint, nem képzelhető el a helyi önkormányzat választott tisztségviselőinek részvétele, tevékeny közreműködése nélkül. A törvénytervezet 16. § (1) bekezdése az adósságrendezési bizottság összetételét szabályozza. Ezen bekezdés utolsó mondata szerint, amennyiben az önkormányzati képviselők közül az adósságrendezési bizottságban tagságot senki sem vállal, a bizottság önkormány zati képviselő nélkül is létrejöhet. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi gondnok elnökletével, a polgármester és a jegyző részvételével, az adósságrendezési bizottság három taggal már működhet. De mi történik akkor, ha polgármester, jegyző hiányában - például haláleset, felmentés, lemondás esete állhat fent - még háromtagú sem lehet az adósságrendezési bizottság? A törvényjavaslat 9. § (3) bekezdésében a pénzügyi gondnokkal szemben támasztott - igen körültekintően és helyesen megállapított - követelményeknek me gfelelő szakember, elsősorban kistelepüléseken, nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Ilyen településekre helyi ismerettel is rendelkező szakembert nemigen tud találni a kijelölő bíróság. Éppen ezért bírna nagy jelentőséggel a helyi körülményeket is jól isme rő képviselő bizottsági részvétele, a bizottság minimális létszámának legalább három főben történő törvényi szintű deklarálása. Ez a (2) bekezdésben foglalt határozatképességet is egyértelművé tenné. Tisztelt Képviselőtársaim! A kezelhetetlen adósságállomá ny a legtöbb önkormányzatnál nem egy éve kezdett kialakulni, az részben az előző kormányzati ciklus vitatott céltámogatási rendszeréhez, normatív elosztási rendszeréhez kötődve, az évek során folyamatosan halmozódott fel az önkormányzatoknál. Éppen ezért é rthetetlen, hogy a törvényjavaslat 14. § (2) bekezdésének 4. pontja az adósságrendezési eljárást megelőző egyéves időszakra teszi lehetővé a pénzügyi gondnok részére a helyi önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés, a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylettel kapcsolatban létrejött szerződés, vagy más jognyilatkozat helyi önkormányzat nevében történő megtámadását. A 13. § (2) bekezdésének e) pontja is csak az egy éven belül megkötött szerződések és a vagyont érintő nyilatkozatok átadását írja elő. Nem értek egyet azzal, hogy az adósságrendezési eljárás során csak egy évre visszamenően kerüljenek felülvizsgálatra az önkormányzati csődhelyzet kialakulá sában szerepet játszó, ingyenes vagy aránytalanul nagy előnyt biztosító vagyonértékesítések. A visszamenőleges határidőt - ha ez jogilag lehetséges - maximum öt évben kellene meghatározni, a vagyonmentés, előnyös ingatlanhoz jutás nem lehet csupán az elmúl t egy év jellemzője. Annál is inkább, mert ma már lassan oda jutunk - főleg kisebb települések önkormányzatainál , hogy elfogyott a forgalomképes vagyon. A törvényjavaslat 34. §ának (1) bekezdése szabályozza a pénzintézeti hitellel megteremtett egyezség kamattörlesztéseit. Ennek kapcsán érinti a költségvetési törvény 77. §ának (2) bekezdésében, az önkormányzati törvény 88. §ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott hitelfelvételi korlátok szigorú szabályainak enyhítését. Abban az esetben, ha a forgalom képes önkormányzati vagyon nem ad fedezetet az adósságrendezésre, az egyedüli megoldás a fedezet pénzintézeti hitellel történő megteremtése. Ehhez viszont szükséges a költségvetési törvényben meghatározott hitelfelvételi korlát feloldása az adósságrendezés hez szükséges keret mértékéig. Azt gondolom összességében, hogy ez a törvény tisztázni fog a helyi közélet dolgait illetően sok mindent az adott térségekben, a kistelepüléseken. Nő a képviselőtestületek felelőssége, hiszen egységes költségvetése és államh áztartása van az országnak.
