Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
927 beáramlásának jobb elősegítése céljából - át kell venni és meg kel l teremteni azokat a rendelkezéseket, amelyek a biztosítéki előírások egységesítését jelentik. E bonyolult, többoldalú tevékenységet, jogalkotást és jogalkalmazást azonban jól és hatékonyan, továbbá gyorsan kell megvalósítani. Jól és hatékonyan azért, hogy a zálogjogi rendszerünk úgy a hazai vállalkozók, mint a külföldi befektetők érdekeit, biztosítékgaranciáit egyaránt vegye figyelembe. Gyorsan azért, hogy a keleteurópai térségben kibontakozó gazdasági versenyfutásban ne maradjunk le, de azért is, hogy ne legyünk egyoldalúan a kvalifikáltabb külföldi befektetők áldozatai sem. Ezért jogalkotásunk során a specialitás mellett az egyensúlyi helyzet megteremtésére jogi eszközökkel is törekedni kell. A zálogjogról szóló törvényjavaslat több új, korszerű elemet i s tartalmaz. Az egyik ilyen előírás, hogy a jogosult abban az esetben kereshet a zálogra lekötött dologból vagy egyéb zálogtárgyból kielégítést, ha a zálogkötelezett nem teljesíti a visszafizetést, a megszabott garanciákat. A zálogjogosult számára a javasl at nagyobb garanciákat nyújt biztosítéki jogának érvényesítésére. Igen jelentős az a kitétel, hogy minden birtokba vett dolog zálogként leköthető, ami azt jelenti, hogy pénzre, értékpapírra, termelési eszközökre, földre, energiára stb. vonatkozóan biztosít ékul szolgálnak a zálogjogi szabályok kialakítása tekintetében. Új elemként van a javaslatban kimunkálva a vagyont terhelő zálogjog intézménye. Ez tehát nemcsak a ma említett mezőgazdasági vállalkozásoknál működik, hanem speciálisan értendő az ipari vállal kozások vagyona terhelésénél is. Nem pusztán statikusan terhelik ez alapján a zálogkötelezett vállalat vagyonát, hanem dinamikusan is, amikor kiterjed a vagyont terhelő zálogjog mindazon vagyontárgyakra, amelyek a zálogkötelezett vagyonába a zálogszerződés hatálybalépése után kerültek be. A javaslat a vagyon egészét terhelő zálogjog, és a vagyon gyarapodása során előállt helyzetet is igyekszik megoldani azzal, hogy ez esetben egyes dolgok kikerülhetnek a jogosult vagyonából. Például kereskedelmi forgalomban , rendes gazdálkodásban, eladott dologban, áruféleségben a jóhiszemű vevő zálogjoggal nem terhelt tulajdonjogot szerezhet. Ugyanakkor nem kereskedelmi forgalomban a vevő zálogjoggal terhelt tulajdonjogot mondhat magáénak. A hatályos szabályozás csak ingatl anra alapított jelzálogjogra vonatkozó szabályokat rögzít. Ugyanakkor a javaslat értelmében a zálogjog kiterjed például a mezőgazdasági termelőeszközökre is. Tehát az ingatlant terhelő jelzálogjog bejegyzésével a föld és az erdő műveléséhez szükséges, ott lévő eszközöket is jelzálog terhelheti. Ebből adódik a javaslat azon előírása, hogy a követelés biztosítékául a dologösszesség, a vagyon szolgáljon. Ez például egy vállalkozás egészének zálogként való lekötését is lehetővé teszi. Ez azt is jelenti, hogy a biztosíték, a hitel iránti igény úgy az ingó dolgokra - kézizálogjog , mint az ingatlanra - jelzálogjog , de a vagyont terhelő jelzálogra is, sőt más zálogtárgyakat terhelő jelzálogra is kiterjed. A zálogjog filozófiáját tehát úgy lehetne megfogalmazni, hogy annak keretbiztosítéki jellege van, mivel nem csupán az ingatlant terhelő jelzálogjogra, hanem a zálogjog valamennyi fajtájára van a javaslat felépítve. További fontos tétel, hogy a zálogjog a dolog használóira is kiterjed. Az oszthatóság elve kimondj a, hogy csak osztható dolog esetében keletkezhet zálogjog. Oszthatatlan dolog vagy követelés csak egységként zálogosítható, a zálogtárgyak valamennyi fajtájára tekintettel. Csak kiragadva próbáltam szemléltetni a zálogjog egyes különösen fontos elemeit, el sősorban abból az indíttatásból, hogy kialakítása hosszú jogtörténeti perióduson keresztül, váltakozó politikai rendszerek és nem a legfejlettebb gazdasági viszonyok között ment végbe. A zálogjogi előírások, a hitelnyújtás és annak biztosítékai elsősorban a piacgazdaság fejlesztését, fellendítését, kisvállalkozások jobban garantált működését vannak hivatva elősegíteni. Összefoglalva a javaslatban szereplő, a zálogjogra vonatkozó kérdéseket, szinte mottóként hatnak az alábbiak: a zálogjog a piacgazdaságnak o lyan eleme, mely egyben lendítő ereje; olyan alapja, melynek alapjaiban a garancia; olyan oldala, mely egyben a hitelélet fellendülése; olyan jogi
