Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 4 (152. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
924 a megszerkesztéséhez ugyanolyan szakirányú végzettségük van az ügyvédeknek vagy a jogtanácsosoknak, mint a közjegyzőknek. Ezen a téren, mint ahogy korábban már a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjétől is elhangzott, az okiratszerkesztési területen ugyanaz a szakirányú végzettségük a közjegyzőknek, az ügyvédeknek és a jogtanácsoso knak, tehát valójában semmiféle indoka nincs annak az elképzelésnek, javaslatnak, amit a kormány beterjesztett, kivéve, hogy egy olyan közjegyzői monopóliumot hozzon létre, amelynek a kárát majd az ügyfelek fogják látni, hiszen már most is jóval kisebb és nehezebb a hozzáférési lehetőség a közjegyzőkhöz, hát még ha majd ezt is megkapják. Azt hiszem, hogy a gyakorló ügyvédek, akik a cégbíróságnál cégaláírási nyilatkozatokat kell hogy a közjegyzőkkel hitelesítsenek, jól tudják, hogy milyen nehéz időt kapni ah hoz, hogy a közjegyző egy ötperces munkát elvégezzen, amennyi időbe telik egy aláírási címpéldánynak a hitelesítése. Még egyszer arra kérném a kormányt, fontolja meg, hogy a már általam is beadott módosító javaslatok támogatásával egy jó törvényt tudjunk a lkotni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyos szempontból szerencsés helyzetben vagyok, mert az államtitkár asszony és a képviselőtársam között lezajlott egy eszmecsere abban a kérdésben, hogy eléggé megalapozotte ennek a törvénynek az előkészítése és felmerülhetneke aggályok a sikeres funkcionálásáról. Meg kel l mondanom, hogy az én aggályaim - K. Csontos Miklós igen tisztelt képviselőtársamhoz hasonlóan - nem oszlottak el. Ha végiggondoljuk, hogyha a törvény a funkcióját betölti, akkor rövid időn belül az új jogi konstrukcióban a gyakorlatban tömegszerűen fogna k felmerülni zálogjogi esetek. Sem az előkészítő iratokban, sem máshol nem lehet nyomát lelni annak, hogy ennek a - hangsúlyozom - technikai oldala, az egésznek a lebonyolítása megnyugtató módon elő lenne készítve. Sajnos a mi jogalkotásunk, ha csak az elm últ 45 évre tekintek vissza, hemzseg azoktól a precedensektől, amikor elhanyagolták a dolgok technikai háttér részét. Csak egy példát mondok: emlékezzenek vissza képviselőtársaim, hogy amikor beindultak a kárpótlások, akkor a földhivatalok előtt kilométer es sorok álltak, és úgyszólván az egész jó szándékú jogszabályalkotás megfeneklett egyszerűen azon a tényen, hogy a földhivatalok nem voltak felkészülve feladatuk betöltésére. Én attól félek, hogy ennek a háttér intézményrendszere, pontosan ez a nyilvántar tási rendszer nincs megfelelőképpen előkészítve. Folyt a vita arról is, hogy ezt a nyilvántartást valójában kinek kellene vezetnie. Magam is utánanéztem, elég sokféle megoldás létezik NyugatEurópában és ÉszakAmerikában. Ahogy dr. Torgyán József igen tisz telt képviselőtársam felvetette, tulajdonképpen az is elképzelhető lenne, hogy a régi telekkönyv intézményének megfelelően erre egy megfelelő hivatalrendszer jöjjön létre. (17.40) És ha igaz az, ahogy ezt az igazságügyi kormányzat már többször is említette , hogy szó van arról, hogy a földhivatalok előbbutóbb át fognak alakulni egy bírósági formában működő intézménnyé, akkor nagyon célszerű lenne az ingójelzálognyilvántartást is egy ilyen intézményhez telepíteni. Ha jól emlékszem, akkor Balsai István igen tisztelt képviselőtársam vetette föl azt a megoldást, hogy a nyilvántartást a közjegyzőknél végezzék, és egyébként az okiratszerkesztést egyaránt végezhessék ügyvédek és közjegyzők is. Bár, ha a nyilvántartást közjegyzőkhöz telepítjük, akkor talán megfont olandó lenne, hogy az okiratkészítés ne náluk történjék.
