Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
91 (9.01 óra - Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyzők: dr. Szilágyiné Császár Terézia és Boros László) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 2. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében dr. Szilágy iné Császár Terézia és Boros László jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. S zekeres Imre frakcióvezető úr, Magyar Szocialista Párt, "A személyi jövedelemadó törvényről és a hto utalványozási rendjéről" címmel. Megadom a szót dr. Szekeres Imre frakcióvezetőnek. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két oly an ügyről, problémáról szeretnék beszélni, és kérni a kormány gyors és határozott intézkedését, amely nagyon sok állampolgárt foglalkoztat. Közismert a sajtóból, hogy a személyi jövedelemadó törvény olyan rendelkezéseivel kapcsolatban, amelyek a rendszeres jövedelmükön kívül más jövedelemmel rendelkezőket érintik, azok esetében, akik kis összegű ilyen más jövedelemmel rendelkeznek, hátrányos helyzet alakult ki a januári adóelőleg fizetésekor. A szocialista képviselőcsoport több tagja - Lusztig Péter, Miakic h Gábor, Farkas Imre, Schalkhammer Antal, Ferenczi Sándor, Puch László, Burány Sándor és Szöllősi Istvánné - január első napjaitól foglalkozott ezzel a kérdéssel, áttekintve az elfogadott személyi jövedelemadó törvényt. Megkezdődtek ebben az ügyben egyébké nt a koalíciós partnerrel és a kormánnyal is a tárgyalások. Két probléma van. Mindkét probléma más megoldási módot kíván. Az egyik az adóelőleg levonása, amely előnytelen helyzetbe hozza azokat, akiknek várható és prognosztizálható egyéb jövedelme kisebb l esz, mint amit az adóelőleg levonásánál alkalmaznak, és bár jövő év elején az adóbevalláskor ezt visszatérítik, mégis az állampolgár hitelezi meg személyi jövedelemadóelőlegével az állam tevékenységét. Ezen a problémán nem változtat az a közlemé ny, amelyet az adóhatóság megjelentetett, mert bár igaz az, hogy a munkáltatónak lehetősége van más adójóváírási rendszert is alkalmazni, amennyiben ezt előzetesen kéri az adóhatóságtól, de érthető okokból a munkáltatóknak csak a töredéke élt ezzel a lehet őséggel, és így előnytelen helyzetbe hozta a munkavállalókat. Még egyszer hangsúlyozom: azokról a munkavállalókról van szó, akiknek kis összegű az egyéb jövedelme és nem meghatározó az alapvető jövedelemhez képest. Ennek az ügynek a kezelésére, amennyiben lehetséges, törvénymódosítás nélkül is vállalkozni lehet a kormányzatnak és az adóhatóságnak azzal az eljárással, hogy a következő hónap elején kell a már kifizetett egyéb jövedelemből a megfelelő személyi jövedelemadóelőleget levonni. A probléma azonban túlterjed ezen az általam említett gondon, hiszen számos olyan társadalmi csoport van, amelyeknél, ha a törvény másként nem rendelkezik, 40 százalék adóelőleget kell levonni akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Itt egy olyan speciális csopor tot szeretnék megemlíteni, mint például a bányászok, akiknek speciális jövedelemjuttatása, a bányászati keresetkiegészítés, ebbe a kategóriába esik. Hátrányosan érinti a nyugdíjasok azon széles rétegét is, akik megélhetésük biztosítása érdekében nyugdíjon kívüli jövedelemszerzésre kényszerülnek. Az ő esetükben javasoljuk, hogy a kormányzat vizsgálja meg, lehetségese az elfogadott törvény alapján
