Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
68 következhet be, hisz vannak térségek, amelyek önerőből, csaknem önerőből - természetesen központi pénzek segítségével is, hogy mindig ezekről beszéljünk - tudnak előrehaladni, de vannak olyan térségek, ahol viszont jelentő s állami segítségre és támogatásra van szükség. Ez lehet pénz, de lehet sok más egyéb kedvezmény is, amire a törvényjavaslat indokolásában, illetve a területfejlesztési nemzeti koncepcióban utalás történik - adókedvezmények és más egyebek. Szintén nagyon l ényegesnek tartom - és ezt is kimondja a törvényjavaslat , hogy a sokat szidott, átkozott tervezésről végül nem mondhatunk le. Ez nem biztos, hogy piros színű találmány, ezt keleten, nyugaton mindenhol csinálták, csinálják. Hisz végül vannak napjainkban i s olyan kérdések - nemcsak a területfejlesztési tervezésben, hanem a mindennapi gazdálkodásban , ahol időnként nem ártana ha bizonyos kalkulációk, bizonyos prognosztizált számok megjelölése meglenne, s talán nem lennének azok a problémák, amik vannak, lás d agrártúltermelés egyikmásik ágazatban vagy alágazatokban. Én nagyon lényegesnek tartom, hogy valamiféle átfogó információs rendszerre épülő tervezési rendszer is kialakulhasson. Ezt én a törvény erényének tartom. Lényeges gondolat a térségi és a helyi k ezdeményezések felkarolása, illetve deklarálása. Ehhez viszont szeretném hozzátenni, hogy ez ne csak deklaráció szintjén maradjon, hanem a további törvények és további jogi, pénzügyi keretek ezt a deklarációt támasszák is alá ténylegesen. Nagyon kis dolog, de hadd említsem meg, hogy az alföldi városok nagy részében, de gondolom, Dunántúlon is vannak ilyen települések, jelentős lakossági anyagi hozzájárulással történtek meg azok az infrastrukturális fejlesztések egyes településeken, amik megtörténtek, és nem biztos, hogy állami pénzből. Tehát ezeket a térségi és helyi kezdeményezéseket mindenképpen pénzügyi és más lehetőségekkel alá kell támasztani. A keleti országrészben élő képviselőként nagyon örülök annak, hogy az Európai Unió regionális politikája abban a tekintetben is megjelenik a törvényjavaslatban, hogy a határ menti térségek együttműködésére figyelmet fordít, és ebben messze egyetértek Izsó képviselőtársammal, hogy a határ két oldalán fekvő térségek együttműködésére is felhívja a figyelmet. Nem akaro k megint a trianoni határokkal érvelni, de azt hiszem, hogy teljesen jó és korrekt a példa. Mert ne felejtsük el, hogy azért a térképen ábrázolt kis piros vonal sokkal több nehézséget és gondot jelent a valóságban, mint ahogy azt esetleg a térkép nézése so rán gondolnánk. Tehát nagyon lényegesnek tartom. Természetesen - mint ahogy mondják az idősek - kettőn áll a vásár, nem elegendő a mi szándékunk, ehhez kell a szomszédos országok részéről megnyilvánuló hajlam is. De mindenképpen szeretném ezt erősíteni, me rt azt hiszem, az ország egy részén a határ két oldalán való együttműködés gazdasági, társadalmi és szociális érdek, fontos hogy a kitörési pontokat itt megleljük. Valójában Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés megyére, ÉszakkeletMagyarországra, KeletMagyarors zágra gondolnék ebben az esetben. Hadd mondjam el azt is, hogy ebben a tekintetben azért vannak helyi kezdeményezések is, hisz a Debreceni Akadémiai Bizottság tavaly két esetben rendezett tudományos konferenciát elméleti szakemberek és gyakorlati gazdálkod ók együttműködésével, hogy a határ két oldalán lévők együttműködését hogyan lehetne erősíteni. Azt hiszem, hogy ez is egy olyan kezdeményezés, amit esetleg fel lehet vállalni. A törvényjavaslatból kiderül és egyértelműsíti, hogy a területfejlesztés, terüle trendezés egy sokszereplős játék. Ez is az újszerű gondolkodásra hívja fel a figyelmünket, hisz eddig úgy fogtuk fel, kicsit leszűkítve a fogalmakat, hogy a területfejlesztés, területrendezés alapvetően tanácsi vagy önkormányzati feladat. A törvényjavaslat ból egyértelműen kiderül, amikor a fejlesztési tanácsok összetételét nézzük - legyen az megyei vagy regionális vagy országos tanács , hogy igen, az önkormányzatok mellett ott vannak a gazdasági szereplők és a szakma is - leegyszerűsítem most az összetétel t. Tehát ez is mutatja azt, hogy többszereplős. Azt tudjuk, hogy több szereplő között igazságot tenni, érdeket érvényesíteni időnként nehéz.
