Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIHA ANDRÁS (MSZP):
69 A kistérség definíciója nekem egy kicsit gondot okoz a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat ugyanis hivatkozik egy bizonyos statisztikailag körülhatárolható és megállapítható kistérségre, ugyanakkor teljesen helyesen felveti a fejlesztési társulások kérdését. A kettő összevetése, a kettő képviselete a megyei fejlesztési tanácsokban nekem gondot okoz. Nem biztos, hogy a fejlesztési társulások lefednek egy ilyen statisztikai egységet, de lehet, hogy egy fejlesztési társulás két vagy három statisztikai egységet hoz - ekkor már nincs gond, mert egy ilyen fejlesztési társulás eleget tesz a törvény szellemének. Nekem az egyi k gondom, hogy ebben esetleg később nem leszneke valami félreérthető szituációk, tehát ennek a definíciói esetleg meggondolandók. A kistérségek alapvetően központilag meghatározott szempontok szerint figyelembe vett egységek, míg a területfejlesztési társ ulás egy önkéntes elven alapuló és annak a határain is vagy határain belül is kialakítható önkéntességen alapul. Ez a kistérségekkel és az önkéntes társulásokkal kapcsolatos probléma, azért, hogy a későbbiekben ne legyenek viták. A másik a régiók dolga. Ug yan a törvényjavaslat indoklása is megjelöli, de a nemzeti területfejlesztési koncepció még egyértelműbbé teszi, hogy milyen regiókban gondolkodik a törvény előterjesztője. (20.10) De valahol számomra ott látszik egy kis ellentmondás, amikor az fogalmazódi k meg, hogy a régióknál is konkrét projektekre lehet jelentkezni. Ha egy adott, például az északalföldi régióban a háromból csak egy vagy két megye érintett egy témában, s azt egy másik régió, mondjuk a délalföldi régió egy megyéjével kívánja megcsinálni , akkor itt valamilyen alkalmi, ad hoc regionális együttműködésre kerül sor. Tehát úgy érzem, hogy ezt is talán kissé pontosítani kellene, finomításra lenne szükség. Még egy dolog és befejezném. Számomra a törvényjavaslat erénye az, hogy bizonyos mértékben kapcsolódik a környezetvédelmi törvényhez, ami egy korábbi elhatározásból ered. Ezt nagyon helyesnek tartom, hiszen a két témakör végül is egymással igen szorosan összefügg. Lehet, hogy területfejlesztésről beszélünk, de közben jelentős környezetvédelmi m unkát végzünk. Lehet, hogy környezetvédelemről beszélünk és jelentős beruházást valósítunk meg, ugyanakkor az egy jelentős területfejlesztési mozzanat is az adott területen. Tehát így komplexitásában kezelve ezt én mindenképpen jónak tartanám. Gondolom, ma jd valamikor kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor ezek a kérdéskörök esetleg egy fejlesztési és környezetvédelmi kódexet alkothatnak - a jogászoktól elnézést kérek, ha nem szakszerűen fogalmaztam. Tehát nagyon lényegesnek tartom, hogy ezt más törvényekkel i s próbálják szinkronba hozni. Még egy felvetésem lenne - ezt Izsó képviselő úr is érintette - az információs rendszer kapcsán. Nagyon nagy szükség van rá, de azt hiszem, ennek módozatait külön kell választani. Ez egy dolog - úgy érzem , ami a fejlesztési tanácsok működéséhez, az általuk végzendő projektek, koncepciók elkészítéséhez kapcsolódik. Viszont a területfejlesztési és majd a Ház elé később kerülő településrendezési tervvel kapcsolatban jegyezném meg, hogy önkormányzatoknál is szükség volna ugyaneze knek az információs rendszereknek a kiépítésére. Hadd jegyezzem meg azonban, hogy '8788as áron egy 3035 ezer lakosú város ilyen műszaki jellegű információs rendszere ma már körülbelül 10 millió forintba kerül. Ezzel csupán érzékeltetni akarom, hogy egy nagyon jó szándék esetleg milyen jelentős anyagi korlátokba ütközhet. Ha az alapokat meg tudjuk teremteni a településeken és természetesen a tanácsoknál, akkor a kettő együttműködéséből lehet profitálni. Lehet, hogy a törvényjavaslatból inkább azokat a ked vező momentumokat emeltem ki a hozzászólásomban, amik számomra mindenképpen pozitív előjelű törekvések. Hangsúlyozom, hogy számomra ez egy kerettörvény, amelyet a későbbiek során lehet és kell megtölteni tartalommal. Azt hiszem, hogy újszerű dolgokat igyek szik felszínre hozni a törvényjavaslat. Ez gondolkodásunkban, szemléletünkben mindenképpen más utakra kényszerít bennünket.