Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ):
4903 alkalmas arra, hogy vitáb a szálljunk azokkal, amelyekkel nem értek egyet. Hiszen ebben a kánikulában, amit most éppen átélünk, nagyon nagy gondok foglalkoztatnak bennünket. Mindenki aggódva nézi azokat a szántóföldeket, amelyeknek a növényei kókadoznak a forróságtól meg a szárazsá gtól. Ami persze egyáltalán nem csökkenti a dolognak a fontosságát és a lényegét. Bihari Mihály részletesen elemezte a hozzászólásában azt a kérdést, hogy vajon a egyetemek mérete miként hat ki az egyetemek funkciójára. Én úgy gondolom, hogy Magyarországon a történelem múltja predesztinálja azt a jelenséget, hogy egy feltörekvő kis területű országban több település, több város is szeretné az egyetem székhelyének tudni magát. Ez egyáltalán nem elítélendő jelenség, aminek az lehet a következménye, hogy ezek a viszonylag kisméretű felsőoktatási intézmények, bizonyos specialitásra tehetnek szert. Jóllehet nem elégítik ki az univerzitás maxima paramétereit, mégis bizonyos előnyökkel rendelkezhetnek. Nálunk sohasem volt arra elegendő pénz, és most legkevésbé van, hogy óriási, hatalmas, jól fölszerelt egyetemi kampuszok, egyetemi komplexusok alakuljanak ki. Valószínű, hogy a közeljövőben sem lesz erre nagyobb lehetőség. (19.30) Azonkívül az országban lévő nem nagy távolságok is tulajdonké ppen arra predesztinálnak, hogy nem baj az, hogyha az egyetemek egyes részei különböző városokban helyezkednek el, hiszen ez lehetőséget teremt arra, hogy a táj természetéhez, etnográfiai, szociális viszonyaihoz jobban igazodjanak, azoknak a problémáit ink ább magukévá tegyék, mint a más, nagyobb területű országokban kialakult mamutintézmények. Persze hogy hátrányai is vannak ennek az elaprózottságnak, ami elsősorban a tudomány interdiszciplináris jellegének erősödéséből származik. De nem hiszem, hogy éppen a 200300 kilométeres távolság akadályozná meg azt, hogy Pécsett vagy Debrecenben működő, két hasonló témán munkálkodó egyetemi tanszék egymással jó kapcsolatot, alkotó közösséget tudjon teremteni. Persze hogy valamiképpen szövetkezésekre, vagy összevonáso kra van szükség, de ezeknek mindig valami belső tartalmat kell hordozniuk, mert anélkül semmiféle szervezeti átalakulás nem töltheti be a hozzáfűzött reményeket. Második témaként engedjék meg, hogy az agrárfelsőoktatásról szóljak egynéhány szót. Én úgy go ndolom, hogy az utóbbi, mintegy egy évtizedben nagyon nagy fejlődés zajlott le az agrárfelsőoktatásban, mert az oktatás mellett nagyobb szerepet kapott az egyetemek munkájában a kutatás és a szaktanácsadás is, amelyre nagyon nagy szükség van. Azt is kezdi k többékevésbé az egyetemeken, felsőfokú oktatási intézményekben figyelembe venni, hogy a mezőgazdaság egyike azoknak a tudományoknak, amelyek a leggyorsabban változnak. Olyan hibrid kukoricafajták, amelyek öt évvel ezelőtt még 2030 százalékát foglalták el a vetésterületnek, mármint a kukorica vetésterületének, ma már szinte ismeretlenek. Vagy olyan növényvédő szerek, amelyek egykét évvel ezelőtt még általános használatban voltak, ma már nincsenek is forgalomban. Vagy tessék csak gondolni arra, hogy tíz évvel ezelőtt még csak piros almát szerettek az emberek fogyasztani, ha valaki most a televíziónak a reklámjait nézi, milyen színű almába harapnak bele fogorvosnál a gyerekek? Zöld almába. Nagyon gyorsan változik minden, és ezt a változást nekünk is föltét lenül kísérnünk kell, és ez pénzbe kerül. Pénzbe kerül, sok pénzbe, az agrárfelsőoktatás a felsőoktatás többi szférái között egyike a legköltségesebbeknek. Énnekem az az egyetlen aggályom most, amikor erről a kérdésről beszélek, hogy vajon az oktatást fin anszírozó intézmények fogjáke tudni tolerálni azokat a különbségeket, amelyek az egyes oktatási szférák költségigényessége között fölmerülnek. Én úgy gondolom, hogy elengedhetetlen, hogy az FM szaktárca a jövőben is a szakemberigény meghatározásában és a szakmai szerkezet kialakításában érdemi szerepet kapjon, felügyelje a tangazdaságokat, támogassa azoknak a működését.
