Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
4900 (19.10) Először is felmerül az állami és nem állami egyetemek és főiskolák megkülönböztetésének és az államiak privilegizált kezelésének a kérdése, amely megkülönböztetést az előttünk fekvő törvényjavaslat is fent kívánja tartani. A valamikori szocialista ideológia államfensőbbség gondolkodásába ez belevág, mert ahogy a z állami tulajdon is, mint a leghaladóbb kiemelt a magántulajdon fölé, de ma már tudjuk, hogy ez zsákutcának bizonyult. Különösen képmutatónak tűnik e különbségtétel fenntartása mellett, hogy a törvényjavaslat indoklásának második oldalán versenysemlegessé gről beszél az előterjesztő. A versenysemlegesség csak akkor valósulhat meg, ha törvényjavaslat eltörölné az állami és a nem állami egyetemek és főiskolák megkülönböztetését és költségvetési támogatás szempontjából semmilyen különbséget nem tenne közöttük. A versenysemlegesség ellenére tudjuk, hogy mit jelent ma e megkülönböztetés az egyházi egyetemek számára, amelyek sokszor a pénzügyi csőd elé kerülnek, akármennyire is igyekeznek egyszerűen megszervezni az oktatást. Mi tehát javasoljuk, hogy határozza meg a törvényjavaslat azokat a paramétereket, amelyek alapján az állami egyetemnek, illetve főiskolának ismeri el egy bármely városi önkormányzat, vagy egyház által alakított felsőfokú intézményt, és ezután minden megkülönböztetés nélkül ugyanazt a normatív f inanszírozást kapja meg az állami költségvetésből. Az állami és nem állami felsőoktatási intézmény megkülönböztetése máskülönben is sérti a tanszabadság alkotmányos elvét, noha a magyar Alkotmánybíróság sajnálatos módon még nem döntött az egyházi egyetemek e tárgyban beadott alkotmányos panasza ügyében. A Független Kisgazdapárt tehát indítványozza, hogy a törvényjavaslatból iktassák ki az állami és nem állami felsőoktatási intézményekre osztáskülönbözőség tételét, és ennek megfelelően dolgozzák át a benyúj tott törvényjavaslatot. A következő kifogások a törvényjavaslat 2. §ban foglalt egyetemalapítási feltétel rendszerére vonatkozik. Kiindulópontként csak az fogadható el annak, aki valóban komolyan gondolja az egyházi és az önkormányzati egyetemek alapítás ának lehetőségét, hogy kezdetben csak kevés szakon és jórészt másodállásos foglalkoztatásban lehet egy új egyetemnél biztosítani az oktatói gárdát és az intézményi háttért. Csak évek alatt bővülhet ki a szakok és a fakultások számára ezeknél, és érheti el a sok évtized óta működő egyetemek nagyságát és stabilizálódhat egy állandó jellegű tanári gárda az új egyetemeken, főiskolákon. Ehhez képes a törvényjavaslat kritizált 2. §a eleve több tudományágban alapított szakok léte esetén és a másodállásos tanári f oglalkoztatás kizárásával teszi lehetővé az egyetemkénti elismerést. Másodállásos foglalkoztatás nélkül a mai állami egyetemek egy része is csak fél kapacitással tud ma működni. De a már elismert egyetemeik, nyomorúságos pénzügyi helyzetük miatt, biztos be csukhatják e feltétel miatt a kapuikat. Új egyetem vagy főiskola alapítására azonban e kritériumok miatt a törvényjavaslat tulajdonképpen tiltást mond ki. Lehet, hogy erős kifejezésnek fogják találni képviselőtársaim, de a képmutatás csúcsának lehet tekint eni a törvényjavaslat készítőinek versenysemlegesség hangsúlyozását, miközben ténylegesen elhalásra kényszerítik az egyházi és magánegyetemeket és főiskolákat. Ezzel a szabályozással szemben javaslom, hogy az egyetemek és főiskolák szabadabb alapítása érde kében és ugyanakkor a minőségvédelem érdekében csak azt írja elő a törvényjavaslat, hogy egy szak indítása hány minősített oktató esetén lehetséges, és a minisztérium felsőoktatási részlege ennek meglétét folyamatosan ellenőrizze. Ennek figyelembevételével a Kisgazdapárt a következő módosító indítványt teszi a törvényjavaslat 2. és 3. §a jelenlegi szövege helyett. 2. § (1) bekezdés. Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha legalább egy tudományágban és egy szakon belül öt tudományosan mi nősített oktatóval rendelkezik, illetve ezen belül legalább egy akadémiai doktor minősítési oktató áll rendelkezésre. Amennyiben ez az előfeltétel egy hónapnál hosszabb időszakra megszűnik, a minisztérium intézkedik a költségvetési támogatás azonnali felfü ggesztéséről. (2) bekezdés. A tudományos minősített oktatók tényleges részvételét az egyetemek oktatási tevékenységében a minisztérium folyamatosan ellenőrzi.
