Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
4901 3. § (1) bekezdés. Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha legalább egy tudom ányágban és egy szakban három tudományos minősített oktatóval rendelkezik. Amennyiben ez az előfeltétel egy hónapnál hosszabb időszakra megszűnik, a minisztérium intézkedik a költségvetési támogatás azonnali felfüggesztéséről. (2) bekezdés. A tudományos mi nősített oktató tényleges részvételét az egyetemek oktatási tevékenységében a minisztérium folyamatosan ellenőrzi. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 4. §a a törvényelőkészítő központi törekvését a mai egyetemek és főiskolák felsőoktatási szöv etségekbe terelését rögzíti, majd a 14. §ban vázolja ennek részleteit. Önkéntes kezdeményezésről és a szövetségbe lépésről van itt szó, mint valamikor a téeszcsébe, a kolhozba belépés is önkéntes volt. Akkor, mint tudjuk, jöttek az agitátorok és azok besz élték rá a vonakodó parasztokat a belépésre. Most itt költségvetési kényszerekkel próbálja a szociálliberális kormányzat helyettesíteni az agitátorokat. Lehetett haladónak tekinteni ahhoz képest, amikor egyszerűen megverték az agitátorok a belépni vonakodó t. De a végeredmény ugyanaz. Perspektivikusan mindenkit be akarnak terelni most a létrehozandó egyetemi kolhozba. Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezető részekben már jeleztem a kritikámat, a monopol egyetemek e fokozásra pedig épp annyira zsákutca lenne ez , mint az volt a kényszerkolhoz a mezőgazdaságban is. Javaslom tehát, hogy a törvényjavaslat készítői álljanak el a felsőoktatási szövetség létrehozásának gondolatától, és ehelyett a szabadabb egyetem és főiskola alapítás feltételeit vegyék be a törvényjav aslatba. A következő kérdés az egyetemek és főiskolák normatív finanszírozására vonatkozik, amelyet a törvényjavaslat 9. §a szabályoz. A Kisgazdapárt e kérdéskör szabályozását a következő megfontolások alapján közelíti meg. A kiemelkedően költségigényes f elsőoktatási képzés, vagyis az orvostudományi, a természettudományi, a mérnökképzést külön kell választani a többi, alacsonyabb költségigényű felsőoktatási kérdéstől. A különválasztott magas költségigényű képzés normatív finanszírozása különkülön az orvos i, a természettudományi és a mérnökképzésben magasabb, egy hallgatóra kivetített normatívát kell kialakítani a képzéshez szükséges pontos számítások alapján. (19.20) A műszaki egyetemek és főiskolák vonatkozásában egy külön törvényi felhatalmazással átmene ti időre egy kormánybiztost kell kinevezni. Ezen intézmények átvilágítására és a szükségtelenné vált fakultások és szakok megszüntetésére be kell látni, hogy az egyetemi és főiskolai autonómia nem tudja kikényszeríteni a társadalmilag fölöslegessé vált koh ászmérnöki, bányamérnöki és egyéb nehézipari jellegű fakultások és szakok felszámolását. E bezárások után kell megállapítani a továbbra is szükséges műszaki felsőoktatási képzés normatíváit. Az összes többi felsőoktatási képzésre - bölcsészképzésre, közgaz dászképzésre, jogászképzésre - azonos normatíva megállapítását tartja szükségesnek a Kisgazdapárt. Meglátásom szerint a jobb lobbyzási képesség és a kormányzathoz való közelség tudta elérni azt, hogy ezen a téren eltérő normatívák kerüljenek a megállapodás ra, így ellene vagyunk a további differenciálásnak. Végül nevezni kell, hogy helytelennek tartjuk azt, hogy a törvényjavaslat az állami költségvetési normatív támogatás több címen szétbontva kívánja biztosítani a felsőoktatási intézmények számára. Itt hat normatív hallgatói képzési, létesítményfenntartói, programfinanszírozási, kutatási és fejlesztési előirányzatot különböztet meg. Mi javasoljuk, hogy az ezekre szánt összeget egyetlen normatívában egyesítse a törvényjavaslat, és ennek a neve hallgatói norma tíva legyen. Ezt a normatívát úgy kell megállapítani, hogy az összes ezután alapítandó önkormányzati és egyházi egyetem és főiskola is megkaphassa a hozzájuk jelentkező diáklétszám után ezt az összeget. A törvényjavaslattal szembeni következő kritikánk az egyetemek és főiskolák vezetési modelljére vonatkozik. A törvényjavaslat tovább kívánja erősíteni azt a mai vezetési struktúrát, miszerint a felsőoktatási intézményeket, a politikai demokrácia intézményeinek megfelelően, a benne részt vevő
