Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. RAB KÁROLY (független):
4887 Második, akit én felelősnek érzek ezért a dologért, ille tve - ismétlem - mindig, ha jövőbeni felelősségét is ilyen szempontból gondolom, ez a kormány, akinek a felelősségét leginkább néhány kérdéssel szeretném érzékeltetni. A kormányt és magát a minisztériumot gondolom ezalatt, kifizetődő volte az elmúlt hath ét évben változtatni? Kifizetődő volte értelmesnek lenni, jól dolgozni, jól gazdálkodni a felsőoktatásban, volte ebből valakinek előnye? Illetve megfordítom a kérdést. Érdemes volte, illetve volte kára azoknak, akik rosszul dolgoztak? Volte bármiféle kára azoknak, akik rosszul gazdálkodtak, nem léptek. Tessenek arra gondolni, hogy több eladósodott egyetem vagy főiskola hogyan kapott pluszpénzeket! Nem kétlem, a finanszírozás rendkívül problémás volt az elmúlt években, de bizony nem a minőség és nem a t eljesítmények alapján osztották a pótlásokat. A legalapvetőbbnek azt tartom, hogy nem volt érdemes jól dolgozni, nem volt érdemes minőségit produkálni, mert ezért semmi nem járt. Leginkább akiket én felelősnek tartok, ezek maguk az intézmények, és rögtön m eg kell említenem, nagyon sok intézmény lépett a gazdálkodás tekintetében, de ugyanakkor azok az intézmények, akik autonómok, saját maguknak kell lépniük nagyon sok dologban. Azt hiszem, hogy az elmúlt hathét év arra is példa volt, hogy maga a felsőoktatá s még egymással sem tudott összefogni. Azt gondolom, hogy még a közös ellenséggel - ha most a közös ellenségnek a költségvetést titulálom , még ezzel se tudott igazán összefogni, tehát ebbe értve az egyetemeket, főiskolákat, de akár különkülön a csoporto kat, mindig a külön kis alkuk reményében nem jött létre ez az együttműködés, és bizony ezért a felsőoktatás tehet. A '93as törvényt, amit különösebben nem szidtak eddig, és nincs is senkinek oka rá, hogy szidja, a törvény tárgyalásakor - emlékszem - egy f él évig, egy évig rendkívül sok szöveget húztunk ki, mert túlszabályozott volt akkor az a törvény. Szándékosan maradt benne nagyon sok nyitott kérdés, nagyon sok puhán megfogalmazott dolog, mert akkor azt gondoltuk, hogyha valaki autonóm, annak saját magán ak kell meglépni a lépéseket. Erre legfeljebb majd a törvény rábólint. A társulás szó tényleg nagyon laza fogalmazás volt, de azt gondoltuk, hogy majd ezek a felsőoktatási intézmények együtt fognak működni, meg lehetett találni jogi kereteit, hiszen van rá példa, hogy mégiscsak történtek ilyen közös lépések az országban. A felsőoktatás túlnyomó része nem tett ebben semmit, és most azt gondolom, hogy - igen , ha maguktól hathét év alatt nem tettek, akkor a politikának lépnie kell. Tehát ismétlem: az, ami n yitott volt a törvényben és laza volt, szándékosan volt laza, hiszen azt gondoltuk, hogy ezt maguktól lépik meg. Ha valaki autonóm, annak - valószínű - úgy kell gondolkozni, hogy ami nem tiltott, azt szabad, tehát nagyon sok minden lehetőség adott volt. Ké t kérdést hadd említsek meg ebből a szempontból. Az egyik például a kreditnek a kérdése. A kreditre a törvényben ott van, hogy '98. - ha jól emlékszem '98. - december 31ig a kormánynak elő kell majd terjeszteni egy rendeletet. A kredit valójában annyi, ho gy a magyar felsőoktatási intézmények megállapodnak abban, hogy elfogadják egymásnál szerzett teljesítményeket, hallgatói teljesítményeket, vizsgákat elismerik. Tehát megállapodnak abban, hogy elfogadják egymás matematika, mechanika, társadalomtudományi is mereteit. Semmi köze hozzá se a parlamentnek, se a kormánynak, se a minisztériumnak. Ezt az egyetemeknek meg kellett volna már rég tenni. Nem tartom elfogadhatónak, hogy a kredittel majd '98. decemberig a kormány foglalkozzon. Ez a dolog évek óta itt van, illetve a világon már rég gyakorlat. Erre nincs szükség, hogy további kéthárom évet, mert a magyar felsőoktatás leglényegesebb változását - erre visszatérek - pont a kredittel lehet elérni. (18.10) A másik ügy, amit akkor több határozott javaslat volt a k redit vonatkozásában, és '93ban, ezek az integráció kérdése volt. Én - most azt kell mondanom, hogy - a szövetséget az ellenreform legszebb virágának tartom a törvényben. Ez az, ami egy elkerülő út. Tessenek abba belegondolni - és gondolom, a jelenlevők a zok mind ismerik a dolgot , tehát Pest kivételével - Pesten ez egy gondot
