Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
486 felszámolását, az állampo lgárok életének, anyagi javainak, azaz a szervezett élet fenntartásának lehetőségeit kell hogy biztosítsa. Vagy ha már a katasztrófa bekövetkezett, akkor a szükséges mentő, mentesítő és halaszthatatlan helyreállító munkálatokat kell hogy tartalmazza. Tehát összességében a társadalom önvédelmi és hatósági feladatrendszerét fogja át, amely egy adott közigazgatási egységre - községekre, városokra, megyékre, tartományokra - és az ország egész területére terjed ki. A modern polgári védelem tehát ezen komplex ren dszabályok összessége, amely sajnos nem nélkülözheti - főleg az európai körülmények között - a polgári szükséghelyzetek tervezésének folyamatát sem. Éppen ezért nagyon jelentős volt az elmúlt évben a NATObékepartnerség program keretén belül éppen Budapest en lefolytatott első polgári védelmi konferencia, amelynek részvevői egyértelműen érzékelhették, hogy a modern nyugateurópai államok - ma már erről is esett szó - tulajdonképpen hogyan értelmezik a polgári védelmet. Én is csak a tanácskozás végkövetkeztet ését ismételhetem meg, tisztelt képviselőtársaim: alapvető célként lehet meghatározni, hogy csökkenteni tudja a természeti és ipari katasztrófáknak, illetve fegyveres konfliktusoknak a hatásait a lakosságra, a nemzetgazdaságra és a társadalom egészére. Épp en ezért nagyon fontos, hogy az alapvető törvényekkel - amelyekről ma már itt ugyancsak szó volt; az alkotmánnyal, a honvédelmi törvénnyel, az önkormányzatokkal foglalkozó törvénnyel, a környezetvédelmi törvénnyel, a vizek védelméről szóló törvénnyel, hadd ne soroljam a többit - harmonizált legyen. A másik nagyon fontos kérdés, hogy az állam részéről kötelező feladatok megfogalmazódjanak, és azoknak mind a személyi feltételrendszere, mind pedig a technikai feltételrendszere megvalósuljon. Éppen ezért, amiko r arról beszélünk, hogy a törvény számos pozitív új elemet tartalmaz, mindenképpen szólni kell arról is, hogy ugyanakkor van olyan, ami sajnos nem szerepel a törvényben. Ilyen értelemben bizonyos kiegészítésre szorul az irányítási rendszer - melyről képvis előtársaim már szóltak, mint az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a védelmi bizottságok , a minősített állapottal kapcsolatos rendszer és a kormányzati koordináció. Hiszen itt egy olyan feladatrendszerről van szó, amely egyetlen minisztérium hatáskörében sem oldható meg. Ugyanilyen formában szükséges szólni a finanszírozásról, amelyet a törvénytervezet 1997. január 1jétől tesz kötelezővé, ugyanakkor számos alapja a törvényben nem szerepel. (11.40) Hasonló módon szeretnék szólni arról a koordinációról is, ami a zárórendelkezés egynémely részében és a miniszteri expozéban elhangzott. Nem kívánok utalni, csak a honvédelmi törvény vonatkozásában a 9. § (2) bekezdésének módosítására, amely egyben kétharmados törvény is, tehát annak a módosítását mindenféleképp en körültekintően kell megvizsgálni. Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni arról az integrációról, amely a NATObékepartnerség kapcsán felvetődött, a Magyar Köztársaság ezt aláírta, s már ilyen értelemben célszerűnek látszik, hogy ezek és ezeknek a v égrehajtási feltételei e törvénytervezetben szerepeljenek. Éppen ezért a FideszMagyar Polgári Párt azt javasolja, hogy módosító indítványokkal természetszerűleg lehet és ki is kell ezeket egészíteni, ugyanakkor célszerűnek látszik, ha a polgári védelmi tö rvény elfogadását követő két év elteltével a kormány megvizsgálja a törvény szabályozási mechanizmusait, működését, figyelemmel a hazai jogszabályokra, azok alakulására és a nemzetközi kötelezettségekre. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖ K (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor.
