Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
487 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat által ános vitája ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Ház! Soron következik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1544. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1544/22. és T/1544/35. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először a miniszteri expozéra kerül sor. Megadom a szót Világosi Gábor belügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tűz elleni védekezés több évezredes hagyományra visszanyúló szervezett, és ebből adódóan szabályozott emberi tevékenység. Hazánkban már Szent István királyunk törvényei között megtalálhatók a tűz megelőzésére, a tűzoltásra és a szándékos tű zokozók felelősségre vonására vonatkozó rendelkezések. Fokozott veszélyessége miatt a tűzre és az ellene történő szabályozott védekezésre az ezt követő évszázadok során is megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Az első önálló tűzvédelmi törvényt azonban több évtizedes előkészítés után csak 1936ban fogadták el hazánkban. A II. világháborút követően a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok gyökeresen átalakították a hazai tűzvédelem szervezeti és szabályozási rendszerét. Ezt tükrözik a tűzoltóságró l és a tűzrendészetről 1956ban hozott törvényerejű rendelet, majd az azt felváltó és jelenleg is hatályos 1973. évi 13. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott kormány- és miniszteri szintű jogszabályok. A kiadásuk idején korszerűnek mond ható szabályozásokat az elmúlt negyedszázad során többször módosították. A rendszerváltást követően jelentősebb mértékben a tűzoltóságra vonatkozó rendelkezések alakultak át. A kiegészítések és a változtatások azonban csak részben módosították azokat a ker eteket, amelyek a tűzvédelem, illetve a tűzoltóság működésének feltételeit és fejlődési lehetőségeit biztosítják. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az új törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit röviden bemutatnám, néhány dologra fel kívánom hívni az ö nök figyelmét. Az egyik, hogy az elmúlt időszakban jelentősen romlott az ország tűzvédelmi helyzete. Ezt jelzi, hogy az utóbbi öt évben mintegy 30 százalékkal több tűzeset keletkezett, mint a korábbi azonos időszakban. Jelentősen növekedett mind relatív, m ind abszolút értékben az ország gazdaságát ért kár. A legsajnálatosabb, hogy évente mintegy kétszázan válnak áldozatává a tűznek. Másfelől a tűzvédelmi helyzet romlása a gazdasági gondokon túl visszavezethető arra is, hogy mind a gazdaságban, mind a magáns zférában jelentősen romlott a tűzvédelmi fegyelem. Egyre többször találkozunk azzal, hogy az új létesítmények kivitelezése vagy a meglévők használata során megsértik a tűzvédelmi szabályokat. Az új kodifikációt szükségessé teszi az is, hogy a több mint két évtized során történt módosítások a jelenlegi szabályozási rendszert a jogalkalmazók számára szinte áttekinthetetlenné tették. Részben erre vezethető vissza, hogy a jogalkalmazásban bizonytalanságok alakultak ki, ugyanakkor sok esetben a szakmailag is ela vult előírások gátolják a korszerű technika széles körű alkalmazását. A rendszerváltozást követően alapvetően átalakult a gazdaság szerkezete. A privatizáció következtében a korábbi nagy állami vállalatok, szövetkezetek és állami gazdaságok döntő többsége megszűnt. A gazdaságban egyre jelentősebb helyet kaptak a kisvállalkozások és mind nagyobb mértékben teret nyert hazánkban a külföldi tőke. Az elmúlt öt esztendő bebizonyította, hogy
