Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYURICZA BÉLA, a Fidesz
485 építményi óvóhelyrendszerek, vezetési pontok, végpontok - helyzetét, állapotát és a technikai feltételrendszert. (11.30 ) Hivatkoztam én a tíz évvel ezelőtt történt eseményre. Akkor, képviselőtársaim, olyan helyzet volt a polgári védelemben, hogy a rendelkezésükre álló műszerek nem tudták jelezni azokat az értékeket, amiket egyéb korszerű műszerek jeleztek. Akkor ez talán e gy lökést adott a fejlesztéshez, de azóta - tíz éve - azt hiszem, csak visszafejlesztés történt és nem fejlesztés. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Gyuricza Béla képviselő úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GYURICZA BÉLA , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Csatlakozva a vezérszónokok által elmondott gondolatokhoz, a magam részéről a bevezetőben elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a törvénynek a megalkotása kapcsán a magyar parlamentben egy olyan törvényalkotói munka kezdődhet meg, amely korszakában a huszadi k század végére és a huszonegyedik század elejére mutató tevékenységet határoz meg. Az előttünk lévő törvénytervezet alapjaiban eltér a korábbi, ebben a témában alkalmazott filozófiától, a polgári védelem korábbi filozófiájától. Abban tér el, hogy helyét, funkcióját és feladatrendszerét nem a háborús viszonyokra alapozza, hanem egy olyan körülményre, ami a modern ipari társadalmakat jellemzi, s ez az, hogy - a technikai adottságok figyelembevételével - sajnos nem kizárt a természeti életre káros ipari katas ztrófa bekövetkezése sem. Ezért tehát az az egyik alapvető gondolat - amelyet az elhangzottakon túlmenően hangsúlyozni szeretnék , hogy e törvénytervezet alapjaiban tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek tükrözik ennek az új polgári védelmi filozófiának az alapját. Engedtessék meg, hogy három példát hadd említsek ennek kapcsán. Az 1970es években Indiában egy vegyi katasztrófa következtében több mint 20 ezer állampolgár esett áldozatul. Előttem szóló képviselőtársam már említette az 1986os csernobili ka tasztrófát, amely nem ismert sem földrajzi, sem ideológiai, sem bármilyen más határokat. És hogy mekkora veszteséget okozott élőerőben, anyagi javakban, azt még ma sem tudjuk megmondani. És egy későbbi eset: az 1991es Öbölháborúban a kuvaiti olajkutak fe lgyújtásakor, illetve azt követően a légtérbe került szennyezett anyagtól keletkezett ismeretlen betegség - amely a szövetséges haderő állományában jelent meg először - még ma is meglepi az embereket. Azt hiszem tehát, jogos az a megközelítés - amelyet a t örvény mint gerincet igyekezett végigkövetni , hogy a békekörülmények között előfordulható ipari, természeti katasztrófák és a sajnos nem kizárható fegyveres konfliktusok, illetve háborús körülmények határozzák meg a modern polgári védelem helyét, szerepé t, funkcióját. Ilyen szempontból a polgár, az állam, az állam javainak összessége, azaz a környezet biztonsága - amely a komplex védelmi rendszer részét képezi , össztársadalmi, és e tekintetben nyugodtan mondhatjuk, össznemzeti érdek. A modern polgári vé delem tehát - a honvédelem rendszereként - az életnek és az anyagi javaknak a természeti és ipari katasztrófák, valamint a támadó fegyverek hatásai elleni védelmet szolgáló állami intézkedések, továbbá azok alapján megvalósuló védekezési rendszerek és alre ndszerek összessége. A polgári védelem feladatai vonatkozásában feladatot hajtanak végre az állam, a helyi önkormányzati szervek, a gazdálkodószervezetek, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervezetek, a polgári szervezetek, valamint természetszerűleg önmaga az állampolgár. A polgári védelmi tevékenység tehát - a modern felfogás szerint - az állampolgárok, a polgári szervek felkészítését, vegyi, ipari, természeti katasztrófákból vagy fegyveres konfliktusokból adódó károk megelőzését,
