Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PÁLFI DÉNES, a KDNP
484 január 12ével, amikor megalakult az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság, újra önmaguk lehetnek, polgári védelemmel foglalkozók, irányítók, szervezők. Sajnos nem tudtuk őket m egajándékozni egy jó új törvénnyel, hogy működésüket már egy új törvény keretei között kezdhessék el. De abban a reményben vagyunk - azt hiszem , itt mindannyian képviselőtársaim , hogy rövidesen jó törvényi keretek közt folytathatják munkájukat. Pá r konkrét észrevétel: A polgári védelem mint fogalom és szabályozás első ízben az 1949. augusztus 12én megkötött genfi egyezmények első és második kiegészítő jegyzőkönyvében jelenik meg, amely a fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről rendelkezik . Az egyezmény 6167. cikkelye rendelkezik a civil lakosság polgári védelmi szervezetéről és a szervezet tevékenységéről. A hidegháborús felkészülés időszakában a nukleáris erők megjelenése után a polgári védelem szerepe felértékelődött, ugyanis nukleáris háborús helyzetben a civil lakosság fenyegetettsége csaknem azonossá válik a katonai erőkével. A nyolcvanas évek végéig a polgári védelem fő feladata a lakosság felkészítése volt ezen események elhárítására, illetve cselekvésrendszerére. A feladatellátásho z a Honvédelmi Minisztérium viszonylag nagy létszámú katonai szervezetet hozott létre, amely háromszintű hierarchiát tartalmazott: körzeti, megyei és országos parancsnokságot. A szervezetet hivatásos katonákkal töltötték fel, akik a katonai, harcászati és egyéb ismeretek mellett speciális tanfolyamokon polgárvédelmi ismereteket is szereztek. A nyolcvanas évek végétől a nukleáris háborúk veszélye jelentősen csökkent, ami a szervezet feladat- és súlycsökkenésével részben együtt járt, de még nagyobb részben ke llett volna, hogy együtt járjon. Képviselőtársaim, miniszter úr is hivatkozott bevezetőjében arra, hogy egy törvény alkotásának vagy módosításának több célja van. Ilyen többek közt az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációja. Ha körülnézünk közve tlen szomszédságunkban, Ausztriában vagy egy kicsit távolabb, Németországban, természetesen ott más rendszerben működik a polgárvédelem, mint nálunk, de talán ez a törvénytervezet egy lépést tesz előre annak irányában, hogy valóban ez a jogharmonizáció és részben szervezeti harmonizáció bekövetkezzen. A tűz, a katasztrófa- és a polgári védelem szoros kapcsolatban áll egymással, és az előbbi sorrendben építkezik alulról felfelé, helyi feladattól az állami feladat irányába. Az elhárítás zömmel az elsőként be avatkozó tűzoltóerők feladata, a tűzoltás és kárelhárítás mint tűzoltófeladat helyi önkormányzati szinten valósul meg. Ha az esemény több erőt igényel, mint amennyi az elhárításhoz rendelkezésre áll, katasztrófa következhet be, ilyen esetben szükséges a sp eciális, további erők bevonása, ami már lehet állami feladat is. A polgári védelem - mint a lakosság háború esetén történő védelmének szervezeti rendszere - kifejezetten állami feladat. Az Európai Unióhoz való csatlakozást e szervezeti rendszer formájában célszerű megelőzni, újra meg kell határozni a polgári védelem célját, feladatát s az ehhez szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítását. Jelen törvényjavaslat nem mindenben tesz eleget ennek a kritériumnak. Részben - amint az előbb is minősítettem , úgy érezzük, átmenetet képez ez a törvényjavaslat, konzerválja az előző időszak bizonyos szervezeti egységeit, de már előremutat az európai uniós harmonizáció irányába is. Több minisztériumot jelöl meg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellá tásában: a Honvédelmi Minisztériumon, illetve a Belügyminisztériumon kívül az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, a Környezetvédelmi, Területfejlesztési Minisztériumot és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot. Hiányzik azonban a konkrét mun kamegosztás. Tisztelt Képviselőtársaim! Hiányoljuk továbbá, hogy nem kaptunk háttéranyagot, amit pedig nagyon fontosnak tartanánk, ezért tisztelettel kérem miniszter urat, amennyiben lehetséges, ezt pótolják. A háttéranyagban a személyi állomány nagyságát szeretnénk tudni pontosan, tehát a létszámot, a működés jelenlegi költségeit, az elhárítás technikai - például egyéni védőfelszerelések,
