Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 20 (148. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR, az MDF
479 Magam i s egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal a tekintetben, hogy nem szeretném, ha olyan katasztrófahelyzet lenne az országban, amikor bebizonyosodna, hogy ezen javaslatnak, illetve majd az elfogadott törvénynek milyen hiányosságai vannak, de tartok tő le, hogy már korábban is bekövetkezhetnek azok az események, esetek, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos tekintetben nem volt teljesen körültekintő ez a szabályozás. Ez különösen a törvényjavaslatban meghatározott célok megvalósításához szükséges anyagiak biztosítására vonatkozik. A javaslat három forrást jelöl meg. Első forrásként a Belügyminisztériumot mint önálló fejezetet, amely a költségvetésből kapná évenként a feladatokhoz szükséges pénzt. Második forrásként az egyes minisztériumok kerülnek meghatáro zásra, a hozzájuk telepített polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges pénzek biztosítása tekintetében, míg az egyik legbizonytalanabb tényező a harmadik forrás, az önkormányzatok által történő finanszírozás. Tulajdonképpen lehet, hogy ez a rendszer a jövőre nézve jól fog működni, de miután ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon már hatályba lép, ezért meg kell néznünk azt is, hogy 1996ra milyen forrásokat biztosít majd a kormány a feladatok ellátásához. Ha megnézzük a Belügyminisztérium fejeze tét a költségvetésben, akkor mindösszesen 38,2 millió forint szerepel polgári védelmi célokra ez évre, '96ra. Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt más minisztériumok költségvetési fejezetére vonatkozóan, ugyanis itt nincs elkülönített alfejezet erre a célra. Az igazi problémát azonban - mint ahogy jeleztem - az önkormányzatok által történő finanszírozás jelenti majd, mivel erre az évre az ehhez szükséges forrásokat az országgyűlés a helyi önkormányzatok normatív forrásszabályozási rendszerében nem biztosított a. Tehát ez a megoldás enyhén szólva kétségessé teszi azt, hogy '96ban jól működhet majd ez a finanszírozási rendszer. Tulajdonképpen itt is azzal a helyzettel állunk elő, hogy az önkormányzatok újból feladatot, hatáskört kapnak, ugyanakkor az ehhez szüks éges forrásokat nekik kell kigazdálkodni. Emiatt mondjuk azt, hogy ez a javaslat ellentétes az önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 5. §ában foglaltakkal, amely szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejűleg az országgyűlésnek kell biztosítani az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, és dönteni a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. A feladat tehát megvan, azonban a forrásokat az országgyűlés erre az évre egyáltalán nem biztosít otta. A javaslat 39. §a bizonyos alkotmányossági aggályokat vet fel, miután a munkahelyi polgári védelem költségeit a polgári szervekre terheli azzal, hogy ezen költségeket a polgári szerv el is számolhatja. A törvényjavaslat meghatározza ugyan a polgári szerv fogalmát, és eszerint polgári szerven kell érteni a magánszemélyt, az államigazgatási és önkormányzati szerveket, valamennyi jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet. A törvényjavaslat későbbi részeiben előírt feladatok a polgá ri szervezetre jelentős kötelezettségeket, ezzel együtt költségeket is rónak. Tekintve, hogy a 3. § alapján a polgári védelem szervezése és irányítása államigazgatási feladat, így annak költségei nem terhelhetik a nem állami szerveket. Ha pedig az állam fe ladatokat hárít polgáraira, akkor ezt valamilyen módon kompenzálni is kell. (11.00) Ellenkező esetben álláspontunk szerint sérül az alkotmány 13. §a, amely szerint a Magyar Köztársaságnak biztosítani kell, illetve biztosítja is a tulajdonhoz való jogot, é s tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott módon, teljes feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Tehát ha a polgárok számára a törvény az állami feladatban való részvételt írja elő, amely adott esetben a tul ajdon sérelmével is járhat, akkor a polgár költségeit is az államnak kell fedeznie. Ellenkező esetben ugyanis az állam úgy sajátítja ki a polgárainak javait, hogy ezért nem fizet kártalanítást. Ezért tűnik a törvényjavaslatnak ez a módszere alkotmányellene snek.
