Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
4771 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása, és lehetőség szerint lezá rása . Az előterjesztéseket T/2421. és 2422. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2421/34. és T/2422/45. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, így megadom a szót Avarkeszi Dez ső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy idézettel kezdeném hozzászólásomat: "Tagadhatatlan, hogy a barcelonai olimpiai játékokra történő felkészülés és részvétel és az ott született sikerek sportközvéleményünk figyelmét érthető módon elterelték némiképpen a magyar sport és testnevelés egyéb kérdéseiről. Nem kifogásolható olimpiacentrikusságról van persze itt szó, hanem egyszerűen arról a százéves tiszteletre méltó ha gyományról, amely nemcsak kötelezettségeket ró reánk, hanem felfogásunkban, gondolkodásunkban is megkülönböztetett, különleges értéket kifejező helyet biztosít ötkarikás sikereinknek Hajós Alfrédtól Farkas Péterig." Gallov Rezső írta ezt a Nemzeti Sport 19 92. szeptember 14ei számában. Az OTSH elnöke a következőkkel folytatta gondolatait: "Küldöttségünk kiemelkedő teljesítményének fényében - hangulatilag legalábbis - kedvezőbb megvilágításban vizsgálhatjuk sportéletünk helyzetét és kilátásait hazánkban, s ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert az elkövetkezendő időkben elodázhatatlan és fontos döntéseket kell hoznunk sportkultúránkat illetően." Eddig az idézet. Eltelt azóta közel négy év, és a legfontosabb döntéssel eddig késlekedtünk. Máig nincs spo rttörvénye Magyarországnak. Most megint olimpia előtt állunk, néhány hét, és elkezdődik Atlantában az Arany Olimpia. Nagy várakozás előzi meg, és nem mindegy, hogy sportolóink, edzőink, a sportvezetők milyen útravalóval utazhatnak az olimpiára. Mit kapnak tőlünk útravalóként? Deklaráljuk csak, hogy fontos a társadalom számára a sport, vagy megteremtjük a feltételeket az élsportnak, a diáksportnak és a testnevelésnek, a szabadidős sportnak, a fogyatékosok sportjának. Ám nemcsak az olimpia miatt fontos a törv ény. Biztonságra van szükség, biztonságra a sport minden területén, így különösen a finanszírozás és az irányítás területén. Nyilván, hogy a finanszírozás a legfontosabb kérdés, erről már elég sok szó elhangzott eddig is a vezérszónoklatokban, és sok képvi selőtársam fog még ehhez hozzászólni. Én inkább a másik kérdésről, a sportirányításról beszélnék. És itt engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést. Én, mielőtt országgyűlési képviselő lettem, a sportigazgatás területén tevékenykedtem. Nagyon nehéz feltétel ek között dolgoztunk, munkánkat sok bizonytalanság övezte. Mégis nagyon jó szívvel gondolok erre az időszakra, elsősorban azért, mert a sport ügye iránt elkötelezett, felkészült, egymást becsülő emberek dolgoztak mind az Országos Testnevelési és Sporthivat alban, mind a megyei sporthivatalokban. (9.10) Mi volt ennek a bizonytalanságnak az oka, ami körülvett minket? Kevés területen változott annyiszor a szabályozás az elmúlt években, és hozzátehetem évtizedekben, mint a sportirányítás területén. S ennek vajon mi az oka? Engedjék meg, hogy még egy idézetet felolvassak. "A szabályozás, ha esetleg némi csúszással is, de követi, követte azokat a hullámokat, amelyeket a társadalmiság, államiság viszonyában az időről időre jelentkező centralizáció, illetve decentral izáció váltott ki. A sporttevékenység ugyanis alapvetően társadalmi jelenség, s az állam, állami apparátus be- és kivonulásai természetesen az aktuális politikai és gazdasági szándékok és érdekek által vezérelten, ha eltérő szinten is, de hasonló szervezet i és működési megoldásokat kell hogy eredményezzenek." Ez az idézet dr. Nagy Józsefnek, a neves sportjogásznak egy átfogó munkájából való, amelyben a testnevelés és a sport jogi szabályozását vizsgálta Mária Terézia Ratio Educationisától a '90es évek elej éig.
