Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 12 (189. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
4772 Én természetesen nem kívánok visszamenni 1777ig, de még az 1921. évi LIII. törvénycikkig sem, hiszen erről, az első magyar testnevelési és sporttörvényről is már sok szó elhangzott e Házban a sporttörvény vitája kapcsán. Azt azonban elmondanám, hogy az elmúlt, körülbelül 50 évben, 1945től 1992ig - amikor jelenlegi formájában létrejött az Országos Testnevelési és Sporthivatal - tízszer változott a központi sportigazgatás szervezete. A tíz változás ugyan három szervezeti forma között mozgott, hiszen v olt, amikor valamelyik állami szerv, másik állami szerv, minisztérium keretében működött a központi sportigazgató szerv, valamikor önálló sporthivatalként, mint most is, s a '60as évek egy jelentős időszakában társadalmi szervezetként. Ami jellemző volt, hogy minden jelentős politikai történelmi változás érintette a sportigazgatást. Gondolok itt az 1956os forradalom leverése után a centralizáció, a '60as években, főleg '68ban az új gazdasági mechanizmus kapcsán, amikor társadalmasították a sportot, majd a visszarendeződés időszakában, és természetesen a rendszerváltás kezdetekor is ez megtörtént. És ami érdekesség és aktuális egy kicsit most, hogy általában olimpiák környékén is - vagy előtte vagy utána - volt valamilyen szervezeti változás. Ennél többsz ör talán csak a területi igazgatás szervezeti rendszere változott. Éppen ezért én nagyon fontosnak tartom, hogy ki kell alakítani a sportirányítás stabil, működőképes rendszerét. Úgy vélem, ez a törvényjavaslat, amelyet most tá rgyalunk, alkalmas erre. Meghatározza az állam feladatait, meghatározza az önkormányzatok feladatait, és háromnegyed évszázad után végre ismét törvény fogja szabályozni a sportirányítás központi szervének státuszát. Megszünteti a sportági szakszövetségek t örvényességi felügyeletében az eddig meglévő dualizmust, bár ha jól belegondolunk, ez nem is dualizmus, nem is kettősség, hanem többről van szó. Három témával szeretnék nagyon röviden kiemelten foglalkozni. Ez a Sporttanács, a területi igazgatás, valamint a szakszövetségek törvényességi felügyeletének kérdése. A Sporttanács - én úgy vélem - kicsit furcsa képződmény. Talán még a törvényjavaslatot előterjesztő belügyminiszter úr is meglepődne, ha valaki azt javasolná, hogy például a rendőrség - a szintén álta la felügyelt rendőrség - felett működjön egy társadalmi szervezet, egy rendőrtanács, amelyik beleszól ennek az állami szervnek a munkájába, sok szempontból meghatározza. Mindemellett talán a sport társadalmi szerepe, jellege miatt elfogadható ez a forma. A z mindenesetre nem, hogy olyan módon avatkozzon be a Sporthivatal egy állami szerv munkájába, hogy megnehezítse annak munkáját, és azon költségvetési eszközök, amelyek a Sporthivatalon keresztül a parlament felhatalmazása alapján kerülnek a sportéletbe, ho gy ezekben ne legyen szuverén döntési joga a Sporthivatalnak. Ezért én úgy gondolom, hogy módosító indítványainkkal ezt kell elősegíteni. Nem szabad feleslegesen korlátozni a hivatal tevékenységét. A másik kérdés, amiről beszélnék, a területi igazgatás kér dése. A területi igazgatást jelenleg sporthivatalok látják el, ezek az OTSH kihelyezett szervezetei. Nagyon sokat tesznek a helyi sportért. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a megyei versenyrendszer összeomlana, ha ezek a sporthivatalok - korábban s portigazgatóságok - nem dolgoznának ilyen erőt megfeszítően, ilyen tisztességesen. Az önkormányzati törvény módosítása során már a megyei, fővárosi önkormányzatokhoz telepítettük a testnevelési és sportszervezési feladatokat, ezt pontosítja - nagyon helyes en - a jelenlegi javaslat. Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon nagy óvatossággal kell eljárnunk majd, amikor ennek a gyakorlati megvalósítását végezzük, amikor valóban odatelepítjük a sportigazgatási munkát a megyei önkormányzatokhoz, a fővárosi önkormányzathoz, nagyon kell vigyáznunk, hogy ne hagyjunk értékeket elveszni ennek során. S végül a harmadik kérdés, amivel foglalkoznék, ez a törvényességi felügyelet kérdése. A jelenlegi szabályozás az 1989. évi IX. törvényerejű rendelet megdu plázza a hatásköröket. Hiszen az OTSHnak és az ügyészségnek is hasonló feladatokat ír elő, mindkettőnek lehetővé teszi, hogy a bírósághoz forduljon jogszabálysértés esetén. Ráadásul egy teljesen formális bírósági nyilvántartási kötelezettséget ír elő a sp ortági szakszövetségek vonatkozásában.
