Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
4559 azért nem igaz ez a helyzet, mert a felsőoktatási törvényben pontosan most van benn a keretszámoknak a meghatározása. Márpedig, hogyha a keretszámok meghatározása a miniszter feladata lesz, és a miniszter szűk keretszámokkal vagy egy adott konkrét keretszámmal határozza meg a felvehető hal lgatói létszámot, akkor ettől a pillanattól kezdve ez a dolog érvényét veszti. Mert hiába tesz valaki adott esetben magasabb szintű érettségit vagy emelt szintű érettségit, akkor sem lesz lehetőség arra, hogyha a keretszám alacsony, hogy bekerüljön a felső oktatási intézménybe. Ezért van szükség arra - és ez a legfontosabb dolog - hogy a kétszintű érettséginek mint megfogalmazásnak a tartalmát pontosan megfogalmazzuk. Ez pedig a törvényből hiányzik. Én azt hiszem, hogy a későbbiekben erre a vitára visszatérh etnénk, vagy bizottsági szinten, hogy mit is értünk kétszintű érettségi alatt. (18.40) Mert az az érzésem, hogy a kétszintű érettségi alatt Csizmár Gábor képviselőtársam mást ért, mint Orosz István képviselőtársam, de valószínű, hogy én is mást értek, és eltérő az, amit ez alatt értünk. Ezt pontosan meg kellene határozni, és akkor tudnánk azt, hogy hogyan lépjünk tovább. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szó t Dobos Krisztina képviselőasszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy hiszem, hogy ebben az esti órában, amikor valóban csak a közoktatás iránt érdeklődő k vesznek rész a parlament munkájában, nagyon lényeges kérdéseket feszegetünk, hiszen nagyon szívesen azt mondanám Csizmár Gábor képviselőtársamnak, hogy ám a bizottságban vitassuk meg, de a bizottságban általában mindig rohanunk, mert ugye a módosító indí tványokat gyorsan le kellene zavarni, és erre nincsen mód. Ezért úgy hiszem, hogy nagyon fontos, hogy itt lényeges kérdésekről beszéljünk, és Orosz István képviselőtársam által már felvetett érettségikérdésben nagyon lényeges, hogy tantárgyakról vagy műve ltségi területekről beszélünk, hiszen 16 éves korig műveltségi területek vannak, majd hirtelen áttérünk tantárgyakra, meg valószínű, hogy az alapvizsga is tantárgyakra fog vonatkozni. Most mégis egyetlenegy veszélyre szeretném felhívni a figyelmet. Ha 16 é ves korban dől el, hogy mely tantárgyakból kíván valaki magasabb vagy alacsonyabb szintű érettségit tenni, tehát mely tantárgyakat kívánja tanulni, akkor ezt, aki iskolába már járt életében, az pontosan tudja, hogy nem 16 éves korában kell eldönteni a diák nak, hanem az előző évben, hiszen a következő tanévet meg kell szervezni, és lehet, hogy új tanárt kell felvenni, mert olyan sokan akarnak egy tantárgyból magas szintű érettségit tenni, tehát ennek következtében magasabb óraszámban tanulni, és lehet, hogy pedagógusokat kell elbocsátani, mert hiszen adott évben, adott tantárgyból esetleg kevesebben fognak. Tehát itt gyakorlatilag két veszély is működik, az egyik veszély az, hogy a tanár, tehát az iskola megszervezése egy rendkívüli nehézséget jelent, mert Ma gyarországon általában nem 56000 fős középiskolák vannak, hanem pár száz fős középiskolák, a másik veszély pedig az, hogy 15 éves korában kell a diáknak eldönteni, hogy vajon milyen irányban kíván továbbtanulni. És mindannyian tudjuk, hogy a diákok 1516 éves korukban nem biztos, hogy jól tudnak dönteni, nem biztos, hogy végzetes döntést érdemes ilyen korán hozni, sokkal inkább fontos lenne, hogy a tehetségüknek, szorgalmuknak megfelelőn megfelelő időpontban dönthessenek, és ne egy kényszer hatására. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
