Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 10 (187. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
4560 Köszönöm. A kétperces felszólalások elfogytak. Visszatérünk ez előzetes jelentkezéshez. Időközben megérkezett Sándorffy Ottó úr, megadom a szót Sándorffy Ottónak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének , szólásra készül Iványi Tamás úr, Szabad Demokraták Szövetsége. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A nemzet szempontjából igen fontos törvénymódosítást tervező a kulturális kormányzat. Elöljáróban szeretném leszögezni, ho gy ennek a törvénymódosításnak annyi hibája van, mint annak a bizonyos lónak. Mintha a beterjesztő célja az lett volna, hogy bemutassák, hogyan kell felelőtlenül a jövőhöz nyúlni. A beterjesztő kulturális kormányzat törvénymódosítás címén a közoktatásról s zóló 1993. törvény paragrafusainak 98 százalékát módosítaná. Ebben az esetben akkor nem törvénymódosítással állunk szemben, hanem egy teljesen új közoktatási törvénnyel. Való igaz, az SZDSZ 1994. évi választási kampányában világosan megmondta, hogy hatalom ra kerülése esetén új oktatási törvényt fog kidolgozni. Ezért érhetetlen, hogy az SZDSZ ihletésű MKM miért trójai falóként használja a törvénymódosítást. Vagy talán nem merik nyíltan felvállalni Magyar Bálint miniszter úr pártjának 1994es választási progr amját? Elgondolkodtatásra kell hogy késztesse a képviselőtársaimat az a tény, hogy ezt a törvénymódosítást semmiféle szakmai vita nem előzte meg. A kulturális kormányzat anélkül nyújtott be törvénytervezetet, hogy előzőleg egyeztetett volna a közoktatás te rületén dolgozó képviselőivel, szakmai érdekvédelmi szervezeteikkel, a szülők képviselőivel, egyszóval a társadalommal. Ez az eljárás, amivel Fodor Gábor, majd Magyar Bálint miniszter úr irányítása alatt álló minisztérium rá akarja erőszakolni a saját akar atát. Különösen furcsának tűnik annak a ténynek tükrében, hogy az 1993as közoktatási törvény elkészültét a pedagógustársadalomban kiterjesztett és vele egyeztetett két és fél éves alkotómunka előzte meg. Erről Dobos Krisztina képviselőtársunk tudna egyké t szót mondani. El kell gondolkodni azon, hogy a jelenlegi kulturális kormányzat a törvénymódosításban lekezeli az oktatásnevelés területén dolgozókat, a serdülő fiatalokat, a szülőket. A hatályos törvénnyel szemben alaposan csökkenti a szülők beleszólási jogait és kötelezettségeit. A hatályos törvény az iskolaszékek létrehozásával a szülők, az iskolák és a gyerekek érdekei szerves egységben jelentek meg. A módosítás szerint az iskolaszék létrehozása nem lenne kötelező. Ez jelentős visszalépés lenne az edd igiekhez képest, ez a 60. §. A törvénymódosítás az emberközpontú iskola helyett a gazdasági csúcsteljesítménnyel járó közoktatási rendszert akarja bevezetni. Úgymond kellőképpen ki nem használt iskolák megszüntetésével, az alacsony gyermeklétszámú osztályo k összevonásával. Figyelmen kívül hagyja azt a pedagógiai tényt, hogy kis létszámú gyermekcsoporttal differenciáltan lehet a tananyagot elsajátítani. Ez a módosító törvénytervezet a közoktatás rendszerének gazdasági eszközökkel való megcsonkításán keresztü l nem egyszerűen az iskolák államosítását jelenti, hanem egy olyan kiszolgáltatottságot eredményez, amely az oktatási intézmény látszatönállóságának a meghagyásával egy szigorú, csak pénzügyi szempontokat figyelembe vevő diktatórikus iskolarendszer kialaku lását eredményezi. Ha az ilyen jellegű törvénymódosítás törvényerőre emelkedik, akkor rövid időn belül az arra illetékesek szétverik a hagyományos magyar iskolarendszert. Azt a jól működő magyar iskolarendszert, amely eddig sikeresen vette fel a versenyt k ülönböző európai és amerikai iskolarendszerekkel. Nem fogadhatjuk el a 6+6os iskolarendszert, amelyikről egyszer már bebizonyosodott, hogy a kiművelt emberkép kialakítására kevésbé alkalmas. Ugyanis félő, az eddigi tapasztalatok alapján, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű települések és az ott lakó emberek anyagiak hiánya miatt választanák ezt a formát. Ehelyett a tankötelezettség 18 évre való kiterjesztését kellene szorgalmazni, akár a 4+8as, vagy az elterjedtebb 8+4es iskolarendszer tökéletesebbé téte lével.
