Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
4505 Egy mondatot szeretnék még arról mondani, hogy elengedhetetlennek tartjuk, hogy a népszavazásra bocsátás módjáról és időpontjár ól külön rendelkezzen majd a kidolgozandó szöveg, hiszen mint itt hallottuk, az egyik legtöbbet feszegetett és leginkább feszegetésre érdemes téma az a jelenleg hatályos szabályozás, amely nem ad eligazítást, hogy mit, mikor és hogyan kell népszavazásra fe ltenni egy alkotmányt illetően. Jelenleg ennyi időnk maradt, a többit majd a részletes vita folytán fogjuk kifejteni. Megköszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Kónya Imre képviselő úrnak, Magyar Demokra ta Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Bár az általános vita lezárása előtt vagyunk, mégis sajátos módon vitatott az az alapkérdés, hogy egyáltalán kelle új alkotmány, és ezért változatlanul kétséges, hogy sikerüle azt a célkitűzést me gvalósítani, hogy legyen az országnak ebben a ciklusban új alkotmánya. Ezért a rendelkezésemre álló időben elsősorban ezzel a kérdéssel kívánok foglalkozni és csak érintőlegesen azokkal a tartalmi kérdésekkel, amelyben a Magyar Demokrata Néppárt a javaslat hoz képest módosításokat szeretne a részletes vita során elérni. Ugye az alapkérdés, hogy vane alkotmányozási szükséghelyzet. Rengeteget ragoztuk ezt a kérdést, de úgy vélem, hogy még mindig nincs egységes álláspont ebben az ügyben, legalábbis a dolog rés zleteit illetően másképp teszik meg az egyes frakciók a hangsúlyokat. A Magyar Demokrata Néppárt egyértelműen azon az állásponton van, hogy nincs alkotmányozási szükséghelyzet, tudniillik alkotmányozási szükséghelyzet két esetben van: vagy akkor, hogyha ni ncs egy alkotmányos rend az országban és ki kell alakítani, létre kell hozni az alkotmányos intézményrendszert egy adott országban, tehát ahol nincsenek garantálva az emberi jogok, ahol nem uralkodik törvényesség, ahol nincs jogbiztonság, ahol nincs egy de mokratikus intézményrendszer, ott nincs alkotmányosság és ott természetes, hogy alkotmányozási szükséghelyzet van, mert létre kell hozni az alkotmányosság alapját. De alkotmányossági szükséghelyzet van akkor is, ha létezik ugyan valamiféle alkotmányos inté zményrendszer, de az azt garantáló alkotmány nem legitim körülmények között született meg, vagy inkább hogy egyértelműbben fogalmazzak: maga az alkotmányozás, maga az alkotmányos intézményrendszer kialakítása nem élvezett nagyfokú társadalmi támogatottságo t annak idején, amikor ez megteremtődött. Nos, úgy vélem, hogy az első kérdésre teljesen egyértelmű a válasz: a magyar alkotmány jelenlegi formájában is olyan, amelyik maximálisan biztosítja az alkotmányosság érvényesülését Magyarországon. A másik kérdésbe n merülnek fel viták, de ebben a kérdésben is az én álláspontom és a Magyar Demokrata Néppárt álláspontja a leghatározottabban az, hogy Magyarországon az alkotmányosság legitim körülmények között, a lehető legszélesebb társadalmi támogatottság alapján jött létre. 1989ben teljesen egyértelmű volt a társadalomban, hogy szükség van az alkotmányos intézményrendszer kialakítására, tehát azok a tárgyalófelek, azok a politikai erők, ha tetszik, amelyek, kerekasztaltárgyalások során az alkotmányosság alapjaiban m egállapodtak, teljes támogatottságot élveztek a társadalom túlnyomó többségétől. Tehát nincs legitimitási problémája a jelenlegi alkotmányos intézményrendszer alapjának, a jelenlegi magyar alkotmánynak és ebből a szempontból sincs alkotmányozási kényszer. (14.50) Mégis, miért értünk egyet azzal, hogy szükség van Magyarországon új alkotmányra? Nem elsősorban azért, ami - nyilvánvaló az álláspont - egyegy elemének megfelel, ami gyakran elhangzott, hogy az 1949. évi XX. törvény még mindig formálisan a magyar alkotmány, hogy nem koherens egész a magyar alkotmány, hogy vannak hiányosságai, hogy a szerkezete semmiképpen sem olyan, ami egy modern és megfelelő alkotmány szerkezete lenne. Ezek mind az igazság egyegy elemét tartalmazzák, de csak olyan formában, hogy ha már meghozzuk az új alkotmányt, akkor mindezeknek a követelményeknek meg kell felelnie, tehát mindazoknak a hiányosságoknak, amelyek a mostani alkotmánnyal szemben felróhatók, ki kell küszöbölni a mostani alkotmányozás során.
