Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
4501 megválasztásra másképp kerüljön sor. Még egyszer mondom, több érvet láttunk ma és valószínűleg a továbbiakban is, a közvetett választás mellett, mint ellene. A másik kulcskérdés, úgy tűnik, talán túlságosan is sok időt töl töttünk el a 42 órából ennek a megtárgyalásával, ez az egy- vagy kétkamarás parlament kérdése. Nagyon pontosan foglalta össze az imént Bihari Mihály az érveket, azokat hogy mikor és milyen körülmények között lehet ebben dönteni, Gáspár képviselőtársam egy másik érvrendszer alapján az itt nem szereplő változatot támogatná, hasonlóan Torgyán József képviselőtársamhoz. Mi úgy gondoljuk, tisztelt Országgyűlés, hogy nem elvetendő a kétkamarás parlament gondolata, különösen a magyar hagyományokhoz képest nem az, de jelenleg nincsenek meg a feltételei annak, hogy erről komolyan, ráadásul egy konkrétan kidolgozandó és ezek szerint néhány hét alatt kidolgozandó alkotmány keretében ezt komolyan meg lehessen vitatni, úgyhogy ezt bármennyire is stabilnak gondolunk egy ú j alkotmányt, ezt majd egy következő alkotmányra kell hagyni. Ez 1996ban Magyarországon nem reálisan megvalósítható cél. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban, úgy tűnik a vita kapcsán, hogy a két koalíciós párt közötti nézeteltérések - legalábbis részbe n - feloldódni látszódnak, ez nem befolyásolja a Magyar Demokrata Fórum eddigi álláspontját. Nem látunk érveket - mint ahogyan ezt tegnap Isépy Tamás hosszú és nagyívű felszólalásában részletesen kifejtette - amellett, hogy a bírói hatalom a bírói függetle nség számtalan garanciáin kívül még azt is jelentse, hogy a bíróság mint önálló hatalmi ág sehová sem tartozva, tulajdonképpen hát az igazgatási és a működési feltételekkel kapcsolatban sem kapcsolódjék sehogyan a másik hatalmi ághoz. Különö sen fontosnak tartjuk azonban a kérdés napirenden tartását azért is, mert hiszen itt néhány nappal ezelőtt egy rendkívül kellemetlen esetnek voltunk tanúi, voltunk tanúi annak ugyanis - nyilván mindenki tudja, hogy mire gondolok, amelyet megtapasztaltunk , hogy annak a nem szerencsés helyzetnek a tükrében, amely a Magyar Országgyűlésre bízza a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását, nem szerencsés megoldás ez, azt kell mondanom. Nos, ennek a nem szerencsés helyzetnek a kapcsán kialakult, amely az egés z ügynek az érdektelenségét még jobban nyomatékosítja, hogy 130nál több képviselő hiányzott annál a nyilvánvaló szavazásnál, ahol nyilvánvalóan a létszámnak jelentősége van, hiszen minősített többséggel kellett volna megválasztani az illető személyt. (14. 30) Sajnálatosnak tartjuk az igazságszolgáltatás önálló hatalmi jellegét messzemenően csorbító és a magyar bíróságok tekintélyét messzemenően csorbító jelenségnek, ezért természetesen a kormánypártokat terheli a felelősség. Hiszen a parlamenti 72%os többs égük birtokában ilyennek nem lehet előfordulni, és szeretném, hogyha példákat hoznának az előző négy év történetéből arra, hogy ilyen előfordulte, vagy ha, az előbbi példához visszatérve, ha valaki belegondol, hogy vajon Antall József miniszterelnök úr ne m tartotta volnae szükségesnek, hogy néhány szót szóljon az alkotmány vitájában az alkotmányos elképzeléseit ismertetve. Sajnos, most nem ilyen időket élünk. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum tehát ezeket a fő kérdéseket illető álláspontját nem változtatta meg, mint ahogyan nem változtatta meg azt sem, amelyik elhangzott már mások részéről, hogy az ügyészséget illetően szilárdan úgy gondolja és úgy hiszi, hogy a következő alkotmány nem szólhat arról, hogy az ügyészség önálló hatalmi ág. Tudni illik, és erre egy pár percet most kénytelen vagyok szánni, mivel a múltkor erre már nem jutott idő, tudniillik nem igaz az, hogy ma az ügyészség a legfőbb ügyészen keresztül a parlament alá van rendelve. Ez egyáltalán nem igaz, hiszen azon kívül, hogy meg választja a legfőbb ügyészt a parlament, úgy ahogy ez nem sikerült Solt Pál esetében, ami ugye teljesen adekvát, egyforma dolog, és senki nem állítja azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a parlament alá tartozna. Ugyanígy a választás önmagában a legfőbb ü gyész szempontjából semmit nem jelent, az önmagában az interpellációs jog semmit nem jelent, mert semmilyen szankciója nincsen, a kérdésfeltevés ugyanez.
