Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
4502 Természetesen semmilyen eszköze nincs ma Magyarországon a személyi garancián kívül senkinek ahhoz, hog y tizenkét gyilkossági ügyben - adott esetben - ne emeljen vádat Magyarországon a legfőbb ügyész, vagy az alá tartozó ügyész. Ez a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, ez tovább nem tartható fönn elméletileg, hangsúlyozom, gyakorlatilag természetesen ennek a veszélye nem áll fenn, hiszen sem Györgyi Kálmán, sem más, nyilvánvalóan esze ágában sincsen, hogy megkockáztasson egy vádemelés elmulasztását, de ma Magyarországon az ügyész egyedül és kizárólagosan jogosult vádhatóságként azt a bíróság elé állítani, a kit akar, és azt nem odaállítani, akit nem akar. Én azt hiszem, hogy egy modern alkotmány a hitvitákon túlmenően ezzel a megoldással már nem operált, úgyhogy nagyon kérjük azokat a pártokat, amelyek ellentétes álláspontot foglalnak el, hogy legalább ebben változtassák meg az álláspontjukat, mert ezzel valóban példátlan, és azt hiszem, hogy még Portugáliát is beleértve, Európában példátlan állapot maradna, konzerválódna; az előzményeket és a születését, azt hiszem, sokan érintették, ezt nem kívánom itt ragoz ni. A Magyar Demokrata Fórum nagyon fontosnak tartja az alkotmány bevezető rendelkezéseit illetően, hogy hangsúlyosabban fejeződjön ki az ország korábbi integritását és ezeréves államiságát hangsúlyozó folyamat, tehát már a preambulumban módosítást javasol unk, és a magyar államiság ezeréves folytonosságára való utalást szeretnénk fölvetetni. Ugyancsak szeretnénk, másokhoz hasonlóan örülünk, hogy a Szocialista Párt vezérszónoka is egyetértett ezzel korábban, hogy a nemzeti jelképek bővüljenek ki, és az állam i zászló és címer, valamint a Himnusz mellett terjedjenek ki a Szent Koronára is, rendkívül fontosnak tartjuk ezt, és erre vonatkozó módosító indítványunkat tegnap beadtuk. Ugyancsak eldöntendőnek és az alkotmányban eldöntendőnek tartjuk azt a kérdést, hog y melyik Magyarország nemzeti ünnepe, illetőleg melyik az állami ünnep. Én azt hiszem, hogy a további vitákat elvetendően igenis az alkotmánynak kell azt meghatározni, hogy a Szent Istvánhoz fűződő, a magyar államalapításhoz fűződő augusztus 20a Magyarors zág állami ünnepe, és erről semmiféle politikai szándék, parlamenti többség, aktuális akarat már ne nyithasson vitát, legfeljebb egy alkotmánymódosítás kockázatával, de erre majd még rátérek, hogy mi az álláspontunk egy ilyen módosításnak a feltételeit ill etően. Természetesen fontosnak tartjuk pontosítani a felségjogok körében azt, hogy mi az, amit nem lehet átruházni sohasem, és mi az, amit csak népszavazás megerősítésével lehet átruházni; elnagyolt, valóban, a koncepció e tekintetben. Egyetértünk azokkal az észrevételekkel, azokkal a szakértői és laikus nagyszámú észrevétellel, akik azt kívánják viszontlátni az alkotmányban, hogy legyenek olyan jogok, amelyekről nem lehet lemondani, és legyenek olyan jogok, csatlakozás különböző nemzetközi szerződésen alap uló társulásokhoz, amelyet népszavazásnak kell megerősíteni. Nem értünk egyet egyébként a népszavazással kapcsolatban az alkotmány elfogadását illető kötelezettséget tekintve Bihari Mihály nézeteivel. Természetesen nem az itteni engedély, hanem a törvény, a hatályos törvényi előírás írja azt elő, hogy az alkotmányról, erről az új koncepcióról is, népszavazásnak kell vagy kellene dönteni. Tisztelt Országgyűlés! Igen nagy terjedelmet - helyesen nagy terjedelmet - kaptak a koncepcióban az állampolgári, illetől eg emberi jogok, ezen belül az alanyi jogok, illetőleg az állam által, ha nem is garantált, de célként követendően kitűzött célok. Mi most úgy látjuk, hogy álláspontunkat részben módosítva, engedve, és elfogadva azokat a nézeteket, amelyek ma 1996ban Magy arországon nyilvánvalóvá tették ezeknek igazságát, hogy természetesen az alapvető szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti na pokra járó díjazáshoz való jog, természetesen olyan alapjog, amelyet abból a körből, ahol most van, előbbre kell sorolni és oda kell tenni, ahol a követelhető alanyi jogok köre található. Ugyanígy a vallásszabadsággal kapcsolatos alanyi jogot biztosítandóa n nemcsak a szakrális, nemcsak az egyházi szertartásokon keresztül történő vallásgyakorlás jogát tartjuk fontosnak, hanem - miként azt nagyon sokan, többek között az egyházak, és az egyházhoz azért néhány millió ember tartozik Magyarországon, a történelmi egyházakhoz elsősorban - azt szeretnénk, hogyha a tanulás, az oktatás,
