Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4497 Természetesen nem értünk egyet azzal, hogy a demokráciát a közvetett képviseleti demokráciára, azaz a parlamenti pártokra szűkítse le a koncepció, és a népet teljesen kizárja abból, hogy közvetlenül is beleszóljon az életét befolyásoló fontos, demok ratikus intézmények létrehozásába és formálásába. Ezt mint néppárt is ellenezzük. Nem értünk egyet azzal sem, hogy az alkotmánykoncepció szerint csak az ország területén élő nagykorú magyar állampolgároknak legyen választójoga, mivel ez kizárja a választój ogból a külföldön élő magyar állampolgárokat. A külföldön élő magyar politikai emigráció számtalan alkalommal bizonyította Magyarország iránti elkötelezettségét, hiszen például 1945 és '56 után világszerte ébren tartotta a magyar ügyet szóban és publikáció kban, valamint a nemzetközi szervezetekkel és sok kormánnyal való kapcsolattartásban, de nemegyszer anyagi áldozatokat is vállalt. Európában valamilyen formában valamennyi ország megadja a választójogot külföldön élő állampolgárainak. (14.10) A magyar álla mpolgárok politikai jogai tekintetében súlyos diszkrimináció lenne, ha a magyar állampolgárok egy része rendelkezne választójoggal, más része nem, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor nem magyar állampolgár - bevándorlók , igaz, hogy az önkor mányzati választásoknál, de rendelkeznek választójoggal. A nemzetközi gyakorlat ezzel teljesen ellentétes, ugyanis Európában a választójog megadását az állampolgársághoz kötik, tehát aki nem adott állam állampolgára, az nem szavazhat, aki viszont igen, az szavazhat akár belföldön, akár külföldön él. Az 1956os magyar politikai emigráció, úgy gondolom, a forradalomban való helytállásáért, helytállásával és ezzel a magyar jövőért sokkal többet tett annál, minthogy egyáltalán vita tá rgya legyen a választójoga. A választójog megadása tulajdonképpen csak egy szolid gesztus lenne irányukban, nem is szólva arról, hogy akik miatt kénytelenek voltak elhagyni az országot, azok - természetesen - rendelkeznek választójoggal. Javasoljuk tehát, hogy azok a külföldön élő magyar állampolgárok, akik magyar útlevél kiváltásával is igazolták az anyaországhoz való ragaszkodásukat - esetleg további feltételek előírásával - szavazhassanak a magyarországi országgyűlési választásokon - listára. A kommuniká ciós jogok tekintetében azzal az állásponttal értünk egyet, amelyik a közszolgálati médiumok pártatlanságának és a sajtópluralizmus létének a garanciáit is a szabályozás tárgykörébe kívánja vonni. Erre azért van szükség, mert például a sajtópluralizmus Mag yarországon már csaknem teljesen megszűnt, hiszen az a néhány ellenzéki beállítottságú lap, amely még megmaradt, szinte a megsemmisülés határán áll. Mivel e téma kifejtése más felszólalásban már részletesen megtörtént, erre most külön nem térek ki. A Magya r Nemzeti Bank jogállása tekintetében azzal az állásponttal értünk egyet, amelyik a Nemzeti Banknak nem abszolút, hanem relatív önállóságot biztosít. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank pénzügypolitikájának illeszkednie kell a kormány általános gazdaságpol itikájának a kereteibe, nem lehet azzal ellentétes, együtt kell működnie a kormánnyal. A Nemzeti Bank tehát a kormány általános gazdaságpolitikájának a keretein belül élvez önállóságot, ellenkező esetben a kormány nem tudna eleget tenni azon alkotmányos kö telezettségének, miszerint politikájáért, amelynek része kell hogy legyen a Nemzeti Bank által folytatott pénzügypolitika... tehát a kormány ebben az esetben nem lehetne felelős az Országgyűlésnek a politikájáért, amely pedig alkotmányos kötelessége. Az üg yészség államszervezeten belüli pozíciója tekintetében az az álláspontunk, hogy az ügyészség az egységes igazságszolgáltatás része és nem önálló hatalmi ág, mint a jelenlegi szabályozásban. Ezért helyét nem az Országgyűlés, hanem az igazságügyi kormányzat mellett kell meghatározni. Az alkotmány megváltoztatása kérdésében elvi álláspontként le kívánom szögezni, hogy nem tartjuk helyesnek, valamint bizonyos feltételek mellett elfogadni, annak későbbi megváltoztatását pedig szigorúbb feltételekhez kötni. Ha jö vőre nézve szigorúbb feltételek kívánunk előírni, akkor e szigorúbb feltételek ránk nézve is legyenek érvényesek.
