Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4496 fogalmazza meg az alkotmánykoncepció, az egyes vonatkozásokban még a jelenleg hatályos alkotmányhoz képest is visszalépést jelent. A Kereszténydemokrata Néppártnak tehát az az álláspontja, hogy az európai kereszténydemokrata ihletésű szociális piacgazdaságnak megfelelően az alapszintű szociális biztonság az állampolgárokat az állammal szemben kikényszeríthető alapjogként illesse meg. Ellenkező esetben visszatérünk egy 200 évvel ezelőtti, elavult liberális állammodellhez, amelyben a szo ciális ellátás nem alanyi jogként, hanem csupán alamizsnaként járt az állampolgároknak. Egy ilyen konstrukció egy antiszociális alkotmányos szabályozást eredményezne, amely esetleg évtizedekre konzerválna egy olyan torz társadalomszerkezetet, amely a vékon y meggazdagodott réteg mellett nem nyújtana szociális biztonságot és kapaszkodót azoknak a millióknak, akik már most is a létminimum körül vagy az alatt élnek Magyarországon. Ugyanakkor természetesen csak azokat a szociális jogokat kell alapjogként szabály ozni, amelyek egy piacgazdaságban is reálisan biztosíthatók, és nyilvánvalóan el kell kerülni a volt, úgynevezett szocialista országok propagandisztikus gyakorlatát, amelynek során minden jogot deklaráltak, de azokat az állam nem tudta és nem is akarta biz tosítani, és a bíróság előtt sem lehetett azokat kikényszeríteni. Áttérve a társadalmigazdasági érdekegyeztetés témakörére, a Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy az érdekegyeztetés intézményét alkotmányos szintre kell emelni, különösen akkor, ha az Országgyűlés egykamarás lesz. Természetesen a részletes szabályokat külön törvény tartalmazná. Az érdekegyeztetés a modern szociális piacgazdaság egyik alapvető jellemzője. Az érdekegyeztetés intézménye a századfordulótól kezdve fokozatosan ny ert teret, a második világháborút követően pedig a nyugateurópai országokban intézményesített módon uralkodóvá vált. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a gazdasági, a munkaügyi és a szociális tárgykörökben a politikai döntéshozatalt és a törvényh ozást különböző formákban egy sokoldalú érdekegyeztetés előzi meg, amelybe a társadalom minden rétegét több szinten bevonják. Az Országgyűlés szerkezetét illetően a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért azoknak a pártoknak az elképzelésével, amelyek a kétka marás Országgyűlést a nemzeti konszenzus kialakíthatósága szempontjából jobbnak tartják, mint az egykamarást. Álláspontunk szerint ez azért van így, mert ebben az esetben a törvényalkotás során többféle társadalmi érdeket és szempontot lehet érvényesíteni, de legalábbis figyelembe venni, hiszen a politikai világnézeti alapon megválasztott képviselőházon kívül a második kamarában például az önkormányzatok, a köztestületek és a különböző foglalkozások képviselői is intézményes módon és az Országgyűlésen belül érvényesíthetik álláspontjukat. A köztársasági elnök megválasztásának módja tekintetében a Kereszténydemokrata Néppárt az elnök közvetlen, nép általi választását támogatja. Az elnök nemzeti szimbólum is egyben, s mint ilyen, véleményünk szerint csak közve tlenül, a nép által legitimálható. Az elnök a kormányzati válságkezelésre, illetve a konszenzusteremtésre is hitelesebben tud törekedni, ha közvetlenül és sok szálon kapcsolódik a társadalomhoz, mintha különböző politikai pártoknak a foglya. A köztársasági elnököt az európai parlamentáris demokráciákban több helyen választja közvetlenül a lakosság, mint az Országgyűlés. A közvetlen, nép általi elnökválasztás jobban a nyilvánosság előtt zajlik, és a nemzeti sorskérdésekben világossá teszi a jelölt álláspontj át. A népszavazás tekintetében az alkotmánykoncepció rendkívül leszűkíti az ügydöntő népszavazás lehetőségét, állampolgári kezdeményezésre ugyanis csak egy, már meghozott törvény hatályon kívül helyezése érdekében teszi lehetővé, és mind az ügydöntő, mind pedig a véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezési feltételeit erőteljesen megszigorítja. Ez véleményünk szerint a közvetlen néprészvétel szinte teljes visszaszorítását, illetve a nép közvetlen akaratnyilvánításának a szinte teljes megszüntetését eredmé nyezi.
