Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4493 Jelenleg tehát nincs olyan alkotmánya az országnak, amely minden tekintetben kifog ástalanul megfelelne az egy alkotmánnyal szemben támasztható követelményeknek. Emiatt valóban alkotmányozási szükséghelyzet áll fenn, hiszen az országnak szüksége lenne egy maradéktalanul legitim alkotmányra. A fő kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy az a lkotmányozási szükséghelyzet mennyire sürgető, vagyis hogy éppen most kelle rendkívül rövid határidőn belül feltétlenül új alkotmányt létrehozni. Véleményem szerint az idő nem sürget, hiszen magának az alkotmánykoncepciónak az indokolása is elismeri, hogy - idézem - "Magyarországon 198990ben az alaptörvény szintjén lényegében végbement a rendszerváltozás. Úgyszólván az alkotmány egész normaanyaga kicserélődött, kialakultak a demokratikus jogállam alapvető szervezeti keretei, és valódi garanciákat tartalm azó módon fogalmazták meg az emberi és állampolgári jogoknak a korábbinál lényegesen szélesebb körét. Hatályos alkotmányunk - az Alkotmánybíróság tevékenységét is figyelembe véve - működőképes. Az országban tehát nincs alkotmányos szükséghelyzet." Eddig az idézet. Magának az alkotmánykoncepciónak az indokolása mondja ki tehát, hogy az országban nincs alkotmányozási szükséghelyzet abban az értelemben, hogy éppen most és szinte azonnal mindenképpen új alkotmányt kell létrehozni. (13.50) A jogállam legfőbb in tézményei ugyanis már beépültek a jelenleg hatályos alkotmányszövegbe, és ezért biztosítani tudják az ország működésének a kereteit. Mindezek alapján tehát semmi sem indokolja a kormányzó pártok azon törekvését, hogy rendkívül rövid idő alatt keresztülhajs zolják az Országgyűlésben az új alkotmány elfogadását. Az új alaptörvény kidolgozására a koncepcióban felhozott indokok szintén nem elégségesek arra, hogy azok miatt gyorsan egy új alkotmányt kellene elfogadni. A koncepció az új alkotmány létrehozásának in dokaiként lényegében a következőket hozza fel: az 19891990es alkotmányreform során a szövegbe beépült új jogintézményekre vonatkozó szabályozást az újabb tapasztalatok birtokában ismét végig kell gondolni. Bizonyos hiányzó tárgyköröket szabályozni kell, a meglévő szabályozást pedig ki kell egészíteni. Felül kell vizsgálni az emberi jogok katalógusát. Jobbá kell tenni a hatályos szöveg belső összhangját és el kell végezni a szöveg bizonyos felülvizsgálatát az európai integráció szempontjából. Meg kell vált oztatni az alkotmány szerkezeti felépítését és jelképesen is szakítani kell a rosszemlékű 1949. évi XX. törvénnyel. Mint látható, az alkotmánykoncepcióban felhozott indokok egyike sem olyan súlyú, ami önmagában sürgetővé tenné egy új alkotmány meghozatalát . E kisebb korrekciók elvégezhetők alkotmánymódosítással is, ezek miatt nincs szükség új alkotmányra. Miért sürgetik tehát a kormányzó pártok az új alkotmány gyors megalkotását? Nyilvánvalóan propaganda szempontokból. Feltehetően azért is, hogy elmondhassá k, hogy a millecentenárium évében, ezeréves államiságunkhoz közel, az ő koalíciós kormányzásuk idején született meg az ország új alkotmánya. Úgy gondolom azonban, hogy a propaganda szempontoknak messze háttérbe kell szorulniuk az előtt a legfontosabb szemp ont előtt, hogy az országnak egy, az idő során kiérlelt, jó alkotmányra van szüksége. Míg tehát a kormányzó pártok az idő előtti gyors alkotmányozásban érdekeltek, addig a Kereszténydemokrata Néppárt egy megfelelő időtartam alatt elkészülő, jó új alkotmány ban érdekelt. A következő kérdés az, hogy a jelenlegi társadalmipolitikai helyzet és időszak alkalmase egy új alkotmány megalkotására. Véleményem szerint erre nem alkalmas, a következők miatt. A társadalmat éles politikai ellentétek szabdalják. A rendszerváltozás óta eltelt időben többségében még nem alakultak ki végső formájukban az európai politikai tagozódásnak megfelelő, stabil szavazóbázissal és világos értékrendszerrel
