Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
4492 Horvátország és Románia esetében, vagy Ausztria, amely ugyan szövetségi, de hasonló nagyságú ország, és vannak egykamarás parlamentek, amelyek demokratikusak. Például a mai magyar egykamarás parlament megfelel a parlamenti demokrácia követelményeinek, sem a demokratizmusát, sem a legitimitását, sőt még a racionalitását sem lehet kétségbe vonni. Az én véleményem szerint lehet jobban működtetett képviseleti rendszert kiépíteni; de nem úgy áll a dolog, hogy az egyik demokratikus, a másik diktatórikus, az egyik a parlamenti demokráciának megfelel, a másik ta gadja, az egyik racionális, a másik pedig irracionális, hanem számba lehet venni a pro és kontra érveket egyaránt mindkettő esetében. Végül az utolsó mondatban azt hadd mondjam el, hogy az alkotmányelőkészítés eddigi folyamata a koncepcióról folytatott ny ilvános vita alapján - véleményem szerint - a meglévő alkotmánykoncepció alapján elkészítendő alkotmány. Stabilizálni fogja a magyar közjogi rendszert, biztosítja a magyar közjogi rendszer, államszervezet és jogrendszer folytonosságát, nagyobb belső koher enciát, ellentmondásmentességet fog biztosítani. Először a magyar alkotmányozás történetében a nép megerősítő szavazatával véleményt mondhat az alkotmányozásról és az alkotmány végső szövegéről. Végül - megítélésem szerint - az újonnan elfogadott alkotmán y a jövőre nézve is stabil és büszkén vállalható jog lesz, alkotmány lesz a Magyar Köztársaság történetében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Gáspár Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. GÁSPÁR MI KLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban olyan lényeges előkérdésekkel szeretnék foglalkozni, mint például hogy vane jelenleg alkotmányozási szükséghelyzet, vagyis szükségese egy új alkotmány létrehozása, és ha igen, mikor; alka lmase a jelenlegi társadalmipolitikai helyzet az új alkotmány létrejöttére; elégségese az alkotmánykoncepció társadalmi vitájára megszabott 45 nap; és elégségese a koncepció országgyűlési vitájára engedélyezett 40 óra. Az alkotmányozási szükséghelyzet abban az értelemben valóban fennáll, hogy 1944. március 19e óta, vagyis a német megszállás és az ország szuverenitásának elvesztése óta Magyarországnak mind a mai napig nem született minden tekintetben legitim új alkotmánya. A jelenleg is hatályos alkotmá ny, tehát az 1949. évi XX. törvény és annak módosításai olyan történelmi körülmények között születtek, amelyek erőteljesen megkérdőjelezik a hatályos alkotmány legitimitását. Az 1949. évi XX. törvény létrejöttekor az ország idegen hatalom katonai megszállá sa alatt volt, tehát a magyar szuverenitás nem létezett. E törvényt, amely lényegében az 1936os szovjet alkotmány másolata volt, nem a magyar nép által szabadon megválasztott Országgyűlés alkotta meg, hiszen csalással és erőszakkal a kommunista párt jutot t hatalomra. Mindezek következtében az 1949. évi XX. törvény, azaz az alkotmány nem a magyar nép akaratát fejezte ki. Ezen alkotmány legitimitásával szemben nemzetközi jogi érvek is felhozhatók. A párizsi békeszerződés kötelezte Magyarországot a polgári és politikai jogok biztosítására. Mivel azonban a kommunista párt hatalomra jutása az említett kötelezettség megszegésével történt, ezért a nem szabadon választott Országgyűlés által hozott alkotmány a hivatkozott békeszerződés értelmében sem legitim. Az 194 9. évi XX. törvény 1972es reformja szintén legitimációs hiányban szenved, hiszen az Országgyűlést 1972ben sem szabad választások révén választották meg, és az ország szuverenitása szintén hiányzott. A rendszerváltozást közvetlenül megelőzően 1989ben és 1990ben végrehajtott alkotmánymódosítások - ugyan nem olyan mértékben, mint az előzőek , de ugyancsak nem tekinthetők hiánytalanul legitimnek. Ennek lényegében egyebek mellett az az oka, hogy az 1989ben alkotmányt módosító Országgyűlés, de a módosításba n részt vevő ellenzéki szervezetek sem rendelkeztek az alkotmánymódosításhoz szükséges felhatalmazással, hiszen azt előzőleg szabad választásokon a néptől nem szerezték meg.