Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4490 alkotmány az éppen aktuális parlamenti erőviszonyokat, éppen attól lesz alkotmán yos és attól lesz stabil, hogyha ezeken felül tud emelkedni. Ebből következik, hogy nem is szabad pártprogramokat vagy célkitűzéseket - bármennyire magasztosak azok, bármennyire is elkötelezett mellettük valaki , alkotmányba foglalni. Ezért tehát hogyha v alaki szigorúan a saját pártja programját kéri számon az alkotmányon, biztos, hogy csalódni fog. Kérje számon azokat az általános emberi, nemzeti, egyetemes emberi és a nemzetközösséghez vagy a nemzethez tartozó értékeket vagy abból fakadó értékeket, amely eket ő maga is fölvállal, ezeknek meg kell hogy feleljen. A demokrácia általános elveinek meg kell hogy feleljen. A magyar történelem, jogtörténelem, államszervezeti rendszer és alkotmányozás értékeinek meg kell hogy feleljen az alkotmány, de pártprogramok nak természetszerűen nem, ez nem azt jelenti, hogy a pártprogramoknak a megvalósításáról bármelyik párt képviselője, tagja mondjon le. Vívja tovább a harcát demokratikus keretek között a pártprogramban foglaltak megvalósításáért, itt a parlamentben, a társ adalmi nyilvánosság előtt, de ne kérje számon az alkotmányon saját pártja programjának a pontos definiálását és paragrafusba szedett tételeit. Ha azt nézzük, hogy megfelele a társadalmi közvélemény igényének és elvárásainak az új alkotmá ny koncepciója, akkor én a magam részéről azt mondom, hogy nem tudom. Nem ismerem a közvéleménynek, a széles társadalmi közvéleménynek az alkotmányozással kapcsolatos igényeit, szabályozása szükségleteit. Sok mindent ismernünk, nemcsak közvéleménykutatáso kból, hanem a beérkezett anyagokból elsősorban, különösen jól tudtuk kezelni azokat az észrevételeket, amelyek egyegy közösségnek, egyegy szervezetnek, egyegy intézménynek a kollektív véleményét tükrözték, és ezeket a szabályozási szükségleteket vagy sz abályozási igényeket, illetve az ezeknek megfelelő szabályokat beépíteni a koncepcióba. Viszont azt gondolom, hogy nincs ember, aki igazán biztosan hivatkozhat arra, hogy ő tudja azt, hogy a társadalom mit akar és milyen alkotmányt akar. A társadalomnak az alkotmányozással kapcsolatos alkotmányos jogtudata jelentősen növekedhet, jelentősen fontosabbá válhat például az alkotmányról szóló koncepcionális vita, majd a normatív vita társadalmi nyilvánossága során. Sajnálattal kell megállapítanom azt - és ezt, fé lreértés ne essék, nem valamiféle politikai kritikának, hanem szigorúan magánemberi bírálatként vagy kritikaként fogalmazom meg , hogy például a közszolgálati magyar televízióban az elmúlt másfél hónapban meditatív viták, tehát nem éles politikai csatároz ások, hanem meditatív viták alkotmányról, alkotmányos jogintézményekről aligalig folytak, több folyt az írott sajtóban és a rádióban. Úgy gondolom, hogy a magyar közvélemény és társadalom alkotmányos jogtudatát, jogismeretét jelentősen növelhette volna, h ogyha öthat fontos alkotmányjogi kérdésben meditatív vitát hallhatott volna szakértőktől, nemcsak politikusoktól, hanem jogász szakértőktől is. Természetesen a társadalom alkotmányos jogtudatának a fejlesztésében, fejlődésében, alakulásában jelentős szere pet fog betölteni az alkotmányról folytatott további viták sorozata, illetve a népszavazás, hiszen a népszavazásra kerülő szöveg kapcsán remélhetőleg mindazok a pártok, akik részt vesznek mindvégig az alkotmány előkészítésében, demokratikus kötelezettségük nek érzik majd azt, hogy arra biztassák az állampolgárokat, hogy menjenek el a népszavazásra, és valamilyen módon nyilvánítsák ki akaratukat és szándékukat, még akkor is, ha kettőhárom vagy akár négyöt kérdésben is az alkotmány végső szövege nem tükrözi az ő saját személyi vagy pártpolitikai álláspontjukat. Összességében azt mondhatjuk, hogy tökéletes alkotmány nincs, vita nélküli alkotmány nincs, de egyes jogintézmények tekintetében sem szabhatjuk azt a követelményt, hogy majd akkor alkotmányozzunk, öt é v múlva, három év múlva, két parlamenti ciklus után, és a többi és a többi után, ha lezajlanak a nagy közjogi viták. Nem fognak lezajlani a nagy közjogi viták, újból és újból vitakérdésekké válnak, például az egész önkormányzati jog, az önkormányzatiság, m int az adott településen, adott területen élők alanyi joga, nem ez a jog vitatott, hanem ennek az érvényesülése, ennek a viszonya a parlamenti rendszerhez és a többi, tehát minden kérdéshez a tudomány is - és azt
