Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4489 Tehát többféle szempontból lehet értékelni. Az egyik lehetséges szempont az - aminek hangsúlyt kívántam adni, kü lönösen az előttem hozzászólónak az értékelő ítélete után , hogy vajon ez a koncepció megfelelte az előkészítő bizottság eljárási, döntési mechanizmusának és követelményeinek. Minden tekintetben megfelelt. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból, demokratik us eljárásban hozott, demokratikus tartalmú koncepciót vehetett kézbe az az olvasó és a szakemberek, akik eziránt érdeklődtek. A másik értékelési szempont, hogy vajon ez új koncepció a jelenleg hatályos alkotmányhoz képest több, jobb, kerekebb alkotmánnyal kecsegtete vagy sem. Határozottan az az álláspontom, hogy igen. Koherensebb, részletesebb lesz az új alkotmány, hacsak ennek a koncepciónak az alapján készül el a normaszöveg, akkor is, hát még ha a módosító indítványok során följavul, tovább javul ez a koncepció, részletesebb lesz az új alkotmány, koherensebb, tehát kevesebb ellentmondás, hézag vagy lyuk lesz ebben az alkotmányban, ugyanakkor megőrzi a magyar demokratikus alkotmányozásnak a folytonosságát, a közjogi rendszerünknek a stabilitását, beépít új elemeket, olyan új elemeket az alkotmányba, új jogintézményeket - közpénzügyekre utaltam az előbb például , amelyeket már régebben is be kellett volna építeni, és véleményem szerint, ha csak az eddig ismert koncepció alapján készül el a norma szövege, akkor a jövőre nézve egy stabil, minden kritikát kiálló, vagy ha nem is minden kritikát, de a legfontosabb kritikát kiálló új alkotmány születik, amely még a vitáknak a tárgya lehet ezután is természetesen. A harmadik értékelési szempont az, hogy vajon a n emzetközi alkotmányozásban elfogadott és elismert közjogi elveknek, általános értékeknek, demokratikus értékeknek, jogi értékeknek, megfelele ez az alkotmány, kiálljae a próbát. (13.30) (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglal ja el.) Én azt gondolom, hogy megfelel az emberi jogokkal kapcsolatos alapvető nemzetközi szerződések követelményeinek, megfelel a demokratikus értékeknek, a hatalommegosztás követelményének, amely a hatalomkoncentrációt hivatott megakadályozni, megfelel a parlamenti demokrácia értékeinek, megfelel a versengő többpártrendszer értékeinek, megfelel az általános állampolgári és emberi jogokkal kapcsolatos garanciális követelményeknek. A negyedik értékelési szempont az a szakmai kiérleltség. Vajon ez az alkotmá ny tükrözie a magyar közjogi szakmának, alkotmányhoz értő szakembereknek az álláspontját, illetve olyan színvonalon építettee be ezeknek a szakembereknek a véleményét, javaslatát, ami elvárható egy alkotmánytól? Azt kell hogy mondjam, hogy megfelel. Az e gyes jogintézmények, amelyek újként vagy megőrzött jogintézményekként bekerülnek az alkotmány szövegébe, véleményem szerint magas szakmai kiérleltségi fokon vannak. Ez nem jelent vitanélküliséget. A közjogi szakmában sincs vitanélküliség - hála Istennek, m ert a tudomány halála a vita megszűnése , a politikában viszont nem lehet a vitákat örök időkre fenntartani. A tudományban fönn lehet, sőt, fönn kell tartani a vitákat, a politikában - és az alkotmány végső soron egy politikai döntésnek, parlamenti döntés nek a tárgya és a terméke , ott viszont a viták után, egy idő után pro vagy kontra, A vagy B megoldás mellett döntést kell hozni. Úgy vélem, hogy akármelyik alternatíva, szakmai megoldás mellett születik meg a döntés, azt nem lehet mondani, hogy a másik m egoldás érveit és megfontolásait ne vette volna számításba akár az alkotmányelőkészítő bizottság, akár pedig a parlament. Értékelhetjük abból a szempontból is ezt az alkotmánykoncepciót, hogy vajon az megfelele az egyes pártok igényeinek, követelményeine k és programjainak? Erre az a válaszom, hogy nem. Nagyon nagy hiba lenne, hogyha pártprogramokat írnánk - akár a mienket, amely hozzám közel áll , írnánk paragrafusokba, és ez lenne az alkotmány. Más műfaj a párt programja, és más műfaj az alkotmány. Az a lkotmány az egész nemzethez szól, politikai megosztottságra tekintet nélkül, aktuális, parlamenten belüli többségkisebbség arányokra tekintet nélkül, nem veheti figyelembe az
