Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4484 Ehhez hozzájárul egy olyan köztársasági elnöki hatalom, amelynek alkotmányos látszatát lehet szép parlamenti felszólalásokkal kelteni, de a valóság az, igen tisz telt képviselőtársaim, hogy ugyanennek a hatalomnak a feje, adott esetben Horn Gyula mondhatja meg és mondja meg, hogy ki lesz ennek a köztársaságnak az elnöke, mert hogyha leül Pető Ivánnal, akkor legfeljebb Pető Iván véleményével asszisztáltan, már az el ső fordulóban meg tudja ezt határozni. Ha éppen nem akar leülni Pető Ivánnal, akkor önmaga is megmondhatja, mert a harmadik fordulóban az lesz a Magyar Köztársaság elnöke, akit Horn Gyula kijelöl. (13.00) (A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt dr. Káváss y Sándor váltja fel.) Ha most ehhez hozzávesszük a legfőbb ügyésztől kezdve a legkülönbözőbb közjogi funkciókat, akkor láthatják, hogy az egyik oldalon fölhalmozódnak azok a hatalmi túlsúlyelemek, amelyeknek tulajdonképpen egymást kiegyenlítő államhatalmi erőkként kellene működnie, ezért tehát mindaddig, igen tisztelt képviselőtársaim, amíg nem lesz itt kétkamarás parlament, amíg a köztársaság elnökét nem a nép fogja választani, amíg nem lesz valóságos népszuverenitás, addig a demokráciáról itt beszélni leh et, de demokrácia ebben az országban nem lesz, mert a hatalmi túlsúly úgy koncentrálódik egy kézbe, hogy nincs az a prezidenciális köztársaság, amelyet kormányzati oldalról szidtak, ahol ilyen hatalmi túlsúly jöhetne létre. Arról most nem kívánok beszélni, hogy mennyire összekeverik a prezidenciális köztársasági elemeket a köztársasági elnök nép általi választásával, hiszen a kettőnek nem kell egybeesnie, gondoljanak arra, hogy például a Cseh Köztársaságban milyen jól meg van ez oldva. Lehetne más példákat is felhozni, én úgy hiszem, hogy egyértelmű, hogy elég az, hogyha a köztársasági elnököt lehetne a népnek választania, mint ahogy Ausztriában van. Az osztrák példa nagyon jó bizonyítéka annak, hogy az semmiféle sérelmet a demokráciára nem jelent. Na már mo st a népszavazás kérdéskörére rátérve, legyen szabad arra rámutatnom, hogy az alkotmányozással kapcsolatos népszavazást illetően mindenekelőtt az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéskörrel kell foglalkoznom, hiszen itt többen, Fodor képviselő úr és mások is kifogásolták, hogy a Független Kisgazdapárt a halálbüntetés visszaállítása tekintetében népszavazást tartana helyesnek, vagy egyáltalán ennek az intézményrendszernek az átmeneti, korlátozott körben való bevezetését tartaná szükségesnek. A kifogásolók olyan színezetet akartak adni a kisgazda vélemény kritikájának, mintha az valamiféle törést jelentene a mi alkotmányos rendünkön, holott legyen szabad rámutatnom arra, a Független Kisgazdapárt nem kívánt és nem kíván mást mondani ebben a kérdéskörben most sem, mint amit eddig mondott, nevezetesen: mi az emberi életeket meg akarjuk védeni, mi az áldozatok életéért aggódunk, és azt mondjuk, hogy megengedhetetlen, hogy több mint félezer ember szörnyűséges halála annak a rovására legyen felírható, hogy itt vannak ol yan vélemények ebben az országban, amelyek a gyilkosnak az emberi élethez való jogát sokkal többre tartják, mint az áldozat ugyanilyen jogait, mint a tisztességes, a vétlen ember ilyen jogait. Kérem, én rámutattam arra, hogy az 1980as években - ezt a korá bbi felszólalásomban tettem - évente egy, maximum két halálos ítéletet hajtottak végre. Amióta az utóbbi öt évben, az Alkotmánybíróság döntése következtében nincs halálbüntetés, több mint félezer ember halt meg szörnyűséges körülmények között azért, mert a z áldozatokat meggyilkolóknak az önmaguk életét nem kell féltenie, nem kell szembeállítania az áldozat életével. Tudják, hogy ők egy legrosszabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújthatók ezért mindösszesen, ami soha nem tart életfogy tiglan, mert jön egy új kormány, jön egy új helyzet, és a gyilkosok ismét szabadlábon vannak, és ismét veszélyeztetik a társadalmat. Kérem, a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy ebben az országban elképesztő közállapotok uralkodnak. Nemcsak a gyilk osságok száma növekedett meg elképesztő arányban, hanem ma már becsületes ember nem hajthatja nyugodtan álomra a fejét, mert büntetlenül rátörhetnek, kirabolhatják, halálra kínozhatják, és olyan helyzet teremtődött ebben az országban, amikor tisztességes e mberek sötétedés után tízszer is meg kell hogy gondolják, hogy kilépjeneke az
