Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4485 utcára. Így nem lehet élni kérem, hiába mondja erre a helyzetre bárki azt, hogy ez Európa, én azt mondom, ez nem is hasonlít a jogállami Európára, tehát nekünk rendet kell terem tenünk. A rendteremtésbe beletartozik az is, hogyha tömegesen az emberi élet ellen támadnak, akkor nekünk az emberi életet meg kell védenünk. Kérem, ha öt évre vetítem a '80as évek adatait, akkor, ismétlem, több mint félezer ember halt meg szörnyűséges kö rülmények között a meggondolatlan és átgondolatlan döntés miatt, a halálbüntetés eltörlése miatt. Ha ugyanakkor a másik oldalt nézem, maximum a tízes számot érte volna el a kivégzettek száma, de ebben az esetben már nem lennének az ilyen fék nélküli, gátlá stalan, emberi élet ellen törő bűnözők, mert el kellene azon gondolkodniuk, hogy a saját becses életük is kockára tétetik, hogyha ők mások életét ilyen felelőtlenül és mindenfajta európai gondolkodás ellen kívánják felhasználni. Na most, a népszavazás alko tmányos rendjét illetően mi azt mondjuk, hogy attól kezdve, hogy milyen helyet kapjon a preambulumban a Szent Koronatan és a magyar történeti alkotmány, éppúgy helyet kellene kapnia, mint a magyar nemzettel kapcsolatos kérdéseknek, hogy mennyiben terjeszk edjen túl a Magyar Köztársaság alkotmánya az anyaországban élő magyarokon, és mennyiben fogja érinteni a trianoni békediktátummal lakóhelyeikről elűzött vagy egyszerűen csak állampolgárságuktól megfosztott milliókat. Gondoljanak arra igen tisztelt képvisel őtársaim, 1100 éves millecentenáriumunkat kellene ünnepelnünk, hogyha a mi kormányunk azt valóban méltóképpen akarná megünnepelni. De ha meg akarjuk ünnepelni, akkor miért szégyelljük adott esetben a világ egyik legcsodálatosabb jogelméleti kreátumát, a Sz ent Koronatant, miért szégyelljük a mi 1100 éves történeti alkotmányunkat, amely mindig az európai jogfejlődés élén állott, vagy kérdezem azt, hogy vajon tudnake önök akárcsak egyetlenegy olyan országot megnevezni, amely olyan bűnös módon tudomásul vette volna, hogy több millió állampolgárát nemzetközi szerződésnek nevezett nemzetközi jogsértéssel megfosztanak az állampolgárságától, és 76 éven keresztül nem volt ebben az országban senki, aki ezt a kérdést felelősen fel merte volna vetni. Én úgy gondolom, hogy éppen erről a helyről, az alkotmányozási vita kapcsán kell felvetni, hogy a magyarság egész létkérdését nemcsak bele kell foglalni a magyar alkotmányba, hanem annak azért kell a preambulumban helyet kapnia, hogyha bárki föllapozza a Magyar Köztársaság alkotmányát, akkor egyrészt tudja, hogy a preambulumban lerögzített főszabály minden egyes fejezetére az alkotmánynak irányadó, ha abban az ilyen módon nem szerepelne és a külföldi számára pedig rögtön az első pillanatban áttekinthető legyen, hogy itt egy jogfosztott európai népről van szó, a magyar népről, amely szeretné, hogy azokat az emberi alapjogokat végre maga is élvezhesse, amelyeket a világ valamennyi részén ma már élveznek. (13.10) Ezért kell nekünk a magyarságtudatunkat és a magyarságtudaton ala puló valamennyi intézményrendszerünket a Magyar Köztársaság alkotmányába foglalnunk, és a Független Kisgazdapárt ezért tart ki töretlenül az ideirányuló véleménye mellett. Végül legyen szabad - miután nagyon elszaladt az idő, és sok kérdésre nem tudok már kitérni, amire szerettem volna , legyen szabad rámutatnom arra, hogy elhangzottak itt gúnyolódó vélemények a Kisgazdapárt álláspontjáról, hogy mi alkotmányos alapjogként kívánjuk rögzíttetni a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának jogát, é s hogy mi szeretnénk az egészséghez való jogot olyan értelemben is meghatároztatni, hogy emberi méltósággal élhető élet jusson a mi nyugdíjasainknak, akár az egészségügyi ellátás területén, akár pedig a gyógyszerellátás területén. Egyetlenegy gondolatot sz eretnék itt lerögzíteni: senki nem vitatja, hogy az alkotmányos rögzítéssel ezek a jogok rögtön megvalósulnának. De kérem: ha alkotmányos alapjogként nyernek ezek rögzítést, akkor mindenkinek kötelessége az alkotmányos alapjogok irányába való törekvés. A F üggetlen Kisgazdapárt ebből a szempontból nézve kívánt részt venni az alkotmányozási folyamatban, ezért történik az, hogy ma délelőtt is több mint húsz módosító indítványt megszerkesztettünk és időközben talán benyújtásra is került a most beterjesztett alk otmánykoncepcióhoz, azonban mi a jelenlegi alkotmánykoncepciót elfogadhatatlannak, a magyar
