Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
4480 felsorolhatnánk. Hányan tudják a teremben, hogy a Német Szövetségi Köztársaság elnöke milyen párthoz tartozik, vagy a Cseh Köztársaság elnöke, vagy sorolhatnám a példákat. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, amiről Szabó Lajos Mátyás képviselőtárs am szólt a tegnapi vita napon nagyon érzékletesen, és azt hiszem, nagyon meggyőzően, hogy nem igaz az az állítás, hogy a közvetlenül megválasztott elnök a nemzet egységét jobban megjeleníti, mint a parlament által választott elnök. Szabó Lajos Mátyás elmon dta - ezt azok kedvéért említem, akik nem hallották a felszólalását , hogy az elmúlt évben jelen volt és figyelemmel követte a lengyel választásokat, és megrendült azon, hogy milyen mértékben meg tudja egy közvetlen választás osztani a nemzetet, hogy egy közvetlen választás mentén milyen mértékben kettészakad egy nemzet, az elnököt támogatók és az elnököt nem támogatók között. Hiszen ne felejtsük el, hogy az elnöki rendszerben nincs ellenzéke az elnöknek. Az elnöki rendszerben, aki nyer, az a hatalom 100%át szerzi meg, míg a parlamentáris rendszerben, aki nyer, az csak egy szeletét kapja meg a hatalomnak, és ezt a hatalmat másokkal megosztva kell gyakorolni. Így nagyobb a valószínűsége annak, hogy akik a végrehajtó hatalmat gyakorolják, azok mögött a társa dalom nagyobb többsége van, mint az elnöki rendszerben. Trombitás Zoltán képviselőtársam is utalt arra az előbbi felszólalásában, hogy az Amerikai Egyesült Államok történelmében is volt arra példa, hogy olyan elnököt választottak meg az elektori rendszer k övetkeztében, aki a szavazatoknak, a szavazópolgárok leadott szavazatainak a többségét nem birtokolta. Azokban az országokban is, ahol az elnököt már hagyományosan közvetlenül választják - én nem állítom, hogy ez kevésbé demokratikus rendszer , ott is lát hatjuk, hogy az elnökválasztás nagyon élesen meg tudja osztani a nemzetet, a közvéleményt. A francia elnökválasztások után rövid idővel nagyarányú sztrájkok és megmozdulások voltak Franciaországban az elnök politikájával szemben. Tehát az az állítás sem fe di a valóságot, hogy az elnök szükségképpen jobban fejezi ki a nép egységét. Megint csak a lengyel példát és más példákat is lehet említeni. Ezért mi a magunk részéről azért támogatjuk változatlanul a parlament általi választást, mert nem ez a számunkra a fő szempont, hogy hogyan választják az elnököt, hanem az, hogy milyen az alkotmányos struktúra. És az az alkotmányos struktúra, amit mi jónak tartunk, az parlamentáris köztársaság. Ott a végrehajtó hatalom feje a parlamenttel szemben felelős, így interpell álható, kérdezhető, számonkérhető miniszterelnök, és a köztársaság elnöke egy szimbolikus pozíciót, az államfői pozíciót tölti be. Tisztelt Elnök Asszony! Szeretném megkérdezni, hogy az SZDSZ számára még jócskán maradt idő, több felszólaló az SZDSZ részérő l nem jelentkezik, túllépheteke a harminc perces időkorláton. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Képviselő Úr! Semmiképp nem lépheti túl a harminc percet, mert ebben az esetben, a rendelkezésre álló időt figyelembe véve, két pártnak a zárszavát t évéidőben nem tudják megnézni az érdeklődők. Ezért kérném, hogy a harminc percet tartsa be. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen, tudomásul vettem. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy zárszóként azzal szeretném akkor befejezni, hogy azokban a vitatémákban, ahol a legnagyobb megosztottság volt, így az elnökválasztás kérdése, vagy említhetném a szociális jogok kérdését, vagy az érdekképviselet kérdését, ezekben a kérdésekben az SZDSZ nyitott a tárgyalásokra, de ezeknek a tárgyalásoknak, a kompromisszumkészség nek a határát abban látjuk, hogy nem szeretnénk feladni sem azt az alkotmányos berendezkedést, amelyet a rendszerváltás 198990ben létrehozott, tehát ezen lényeges változást nem szeretnénk végrehajtani. Nem szeretnénk olyan alkotmányt, amelyben ugyan szél eskörűen fel vannak sorolva jogosítványok, de ezek a jogosítványok soha, sehol, semmilyen formában nem érvényesíthető jogok. Tehát nem szeretnénk olyan papíralkotmányt, amely ugyan rögzíti, hogy mindenkinek joga van a lakáshoz, de nem tudja biztosítani min denki számára a lakáshoz való jogot.
