Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4471 során kell ebben a kérd ésben állást foglalni, akkor nagy valószínűséggel erre koncentrálódik majd a választópolgároknak a véleménye, és ez hiba. A háromból egynek nincs közjogi jelentősége. A halálbüntetés kérdése az erkölcsi, világnézeti, filozófiai kérdés, a közjogi struktúrát nem befolyásolja, nem lassítja az alkotmány előkészítését. (11.50) Az államforma kérdését én is úgy vetettem föl, hogy negyedikként elhangzott, éppen itt a vitákban, és az írott anyagokban meg az előkészítés során a Független Kisgazdapárt mondotta azt, s őt egy közírótól nagyon komoly érvekkel alátámasztva jelent meg az, hogy a 46os döntés során sem volt legitim az áttérés a monarchiáról a köztársasági államformára. Én magam elmondtam azt a véleményem, hogy szerintem legitim volt, és ez nem igazán osztja meg a közvéleményt, mert nem szabad népszavazásra bocsátani azt a kérdést, amiben 90:10 százalékos vagy 95:5 százalékos a megoszlás, mert az nem igazi megoszlás, ott az fölösleges. És ez utóbbit én ilyennek tartom. Nem emelnék én ki többet - például az ügy észség hovatartozását - a népszavazásra bocsátható kérdéskörök közül, mert a népszavazásra bocsátás egyik feltétele, hogy minimális kompetenciája, ismeretsége legyen a társadalomnak az ügyről, megosztott legyen, és érdekelje az ügy. Az ügyészség és egyéb d olgokban szerintem szakmai vitákat kell folytatni, és nem pedig népszavazásra bocsátani. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt a két érvet, vagyis azt, hogy eléje menjünk egy ilyen népszavazási kezdeményezésnek, ezt az érvet érdemes komolyan venni és ennek jeg yében megfontolni az előzetes népszavazást, másrészt pedig hogy tehermentesítsük a megerősítő népszavazást ettől. Nem kívántuk fölrúgni a Házszabályba írt megállapodást az alkotmányozás folyamatáról egyébként, és ez szerintem még nem rúgná föl, én ezt végi ggondolásra javasoltam. Köszönöm. (Gyér tapsok.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Gellért Kis Gábor úrnak, Magyar Szocialista Párt. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tis ztelt Ház! Igazán itt csak a vége felé szűrődnek le ezek a tapasztalatok, amelyekről most szólni akarok, és éppen Trombitás képviselőtársam megszólalása kapcsán. S kibújik belőlem a hajdani és remélem majdani szerkesztő, hogy az egyik alapelv, hogy gondola tokat és szavakat lehetőleg egyazon szövegben és egyazon szövegkörnyezetben ne ismételjünk. Aki gondolatokat bármilyen cizelláltan képes ismételni egyazon szövegben, arra szokta mondani a gyakorlott szerkesztő, már arra a szerzőre, hogy grafomán. Most itt az alkotmány vitájában, és itt és most, a legutóbbi felszólalásban, hallgatói voltunk egy terjedelmes hozzászólásnak, amely hozzászólás - becslésem szerint - kétharmad része elhangzott, de nemcsak más pártok képviselőinek szájából, hanem éppenséggel a Fide szMagyar Polgári Párt képviselőinek szájából is. Én elfogadom azt, hogy politikában igenis szükség van az információk megerősítésére, de hát hogyha számtalanszor mondjuk el ugyanazokat az érveket, legyen az összehasonlító vizsgálat, másho nnan vett jogi hasonlat, vagy bármi más, attól nem erősödnek ezek az érvek, hanem éppenséggel az alkotmányról folyó vita méltósága csorbul, sőt - és ez a leglényege annak, amit mondandó vagyok - szócsépléssé silányul. Szeretném megóvni magunkat a következő kben hasonló hibáktól. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Bauer Tamás úr, előzetes jelentkezés alapján, Szabad Demokraták Szövetsége, és szólásra készül Mészáros István úr, szintén Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) :
