Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4472 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom, nem gondoltam, hogy az alkotmánykoncepció általános vitájának utolsó napján még egyszer szót fogok kérni, mégis ezt tettem, mert az utóbbi napokban az Országgyűlésen kívül olyan vélemények hangzottak el, amelyek határozottan megkérdőjelezték az Országgyűlés jogát arra, hogy alkotmányt alkosson - kicsit hasonlóképpen ahhoz, ahogy itt bent, ma is, K. Csontos Miklós képviselőtársunk a Kisgazdapárttól föltette a kérdést, hogy jogunk vane alkotmányozni, és azt a választ adta erre, hogy nem. De az ő felfogása, az ő válasza az beleillik egy tiszteletreméltó, de hát az enyémtől és sokunkétól eltérő jogfelfogásba. Az a válasz azonban, amit nagyon sokan megfogalmaznak erre a ké rdésre, hogy miért nem, miért nincs joga az Országgyűlésnek alkotmányt alkotni, az nem ebből, a K. Csontos Miklós által képviselt - ha szabad azt mondanom - tradicionalista, konzervatív jogfelfogásból következik, hanem valami egészen másból. Egy héttel eze lőtt, itt, az Országgyűlés ülésén Torgyán József képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt elnökfrakcióvezetője elmondta a maga hozzászólásában, hogy az alkotmányozás egész menetét kritizálja a Kisgazdapárt, hogy a Kisgazdapárt követelte, hogy a civil és egyéb szervezeteket vonják be az alkotmányozási folyamatba, hiszen alkotmányozni nem hat vagy hét pártnak kell, és levonta azt a következtetést, hogyha ez így megy tovább, akkor félő, hogy ismét, ismét csak egy papíralkotmányunk lesz, nem pedig egy valódi alkotmány. Tegnap egy jogászkonferencián egy jogász egészen odáig ment, hogy azt állította, hogyha így születik meg az alkotmány, akkor alkotmányellenes módon születik meg az alkotmány, mert felfogása szerint a pártoknak csak közreműködniük szabad a társa dalom politikai akaratának kifejezésében, de nem monopolizálhatják maguknak a társadalom politikai akaratának kifejezését. Nos, mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem a pártok alkotmányoznak, hanem az Országgyűlés alkotmányoz, az Országgyűlés folytat ja ezt az alkotmányozó tevékenységet, az a testület, amely a magyar társadalom, a magyar választópolgárok politikai akaratát fejezi ki. Ki más alkotmányozhatna, mint a társadalom politikai akaratának kifejezésére hivatott Országgyűlés? Az alkotmányozás ugy anis törvényhozási tevékenység, az alkotmányozás lényegénél fogva politikai természetű tevékenység, a társadalom politikai képviselete pedig nem más, mint az Országgyűlés. A pártok nem más, mint a társadalom politikai akaratát megjelenítő intézmények - a p ártok, túlnyomórészt a pártok alkotják a többpárti parlamentet. Egy évtizeddel ezelőtt még az, hogy Magyarországon többpárti parlament legyen, hogy a polgárok pártok között választva hozhassák létre a maguk legitim képviseletét, még csak vágy, még csak ábr ánd volt. Ma már valóság. A társadalomnak sokféle szervezete, intézménye van, sokféle módon képviselik különböző intézmények az állampolgárok akaratát, ezek az intézmények többek között a civil szféra intézményei, de a civil szféra intézményei a társadalma k nem politikai képviseletei. Például: a civil szféra fontos intézményei a szakszervezetek, amelyek a munkavállalók érdekképviseletei. A civil szféra fontos intézményei, a munkáltatói érdekképviseletek ismét csak nem politikai, hanem más jellegű, gazdasági , szociális képviseletek. Az alkotmányozás politikai tevékenység, amely nyilvánvalóan a társadalom politikai érdekeit képviseli, tehát értelemszerűen, magától értetődik, hogy nem másnak, hanem az Országgyűlésnek a feladata az alkotmányozás, és ebben az Ors zággyűlést alkotó, az Országgyűlésben frakciót alkotó pártoknak kell részt venni. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogyha Torgyán József úgy gondolja, hogy ismét csak egy papíralkotmányunk lesz, mint ahogy nyilvánvalóan a '49es alkotmány, akkor Torgyán József képviselőtársunk nem tud különbséget tenni a szovjet szuronyok hátán létrejött Rákosiféle pártállami diktatúra és a két szabad választás és egy népszavazás által legitimált parlamenti demokrácia között. Sajnálatos, hogy ez így van. Ki más alkotmányozhatna? Ugye, akik azt mondják, hogy nem elég, ha a pártok alkotmányoznak, azok azt mondják, amit például a jelen alkotmányozási folyamat leállításáért érvelő Független Jogászfórum elnöke egy általa készített népszavazási kezdeményezésben megfoga lmazza -
