Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4468 alkotmánykoncepcióró l, másrészt a választójogi törvényről is kifejtette azt, hogy esetlegesen ez nem időszerű ebben a parlamenti ciklusban, amit mi sajnálatosnak tartanánk, hogyha a Szocialista Párt azért nem képviselné magát ezeken a választójogi tárgyalásokon, mert egy új v áltozás állt be a politikájukban. Egyébként ez világosan követhető volt a közvéleménykutatások eredményei alapján addig, ameddig a Szocialista Párt esett a közvéleménykutatásokon és az ellenzék egyik pártja jelentősen nőtt a közvéleménykutatásokon, addi g ezeket a tárgyalásokat időszerűnek találták az arányosítás érdekében, amint ez az arány megfordult márciusban, újból a legerősebb párt lett a Szocialista Párt - a közvéleménykutatások szerint , attól a pillanattól kezdve, ismételten aktuálpolitikai szem pontok szerint felmerültek azok a kérdések, hogy akkor talán, ha mi vagyunk a legerősebbek, akkor mégis jó nekünk a rendszer, mert ha mi vagyunk a legerősebbek, mi vagyunk az elsők, akkor abszolút aratni tudunk. Én azt gondolom, hogy egy választójogi rends zert nem erre kellene építeni, és ha van a világon, vagy Magyarországon, vagy bárhol olyan, amiben széles körű konszenzusra kell törekedni - azt gondolom , hogy feltétlenül az alkotmány és a választójogi szisztéma az oda tartozik, amely széles körű konsze nzuson kellene, hogy nyugodjon. Úgyhogy reméljük, hogy a Szocialista Párt a tárgyalásokon a későbbiek folyamán vissza fog térni. A második fejezet beszél itt az Országgyűlésről, az egykamarás kérdésről, amit már részben érintettem, az egykamarának a kérdés ét. A Fidesz 1988 óta az egykamarás parlamentet támogatja, támogatja azért is, mert a világon visszaszorulóban van a második kamara. Rengeteg országban megszüntették a második kamarákat, illetve ahol vannak, ott folyamatosan egyre szűkebb jogkörökkel rende lkeznek ezek a második kamarák. Ugyanitt szerepel az Országgyűlés önmaga feloszlatásának a lehetősége, amit mi támogatunk, és ezzel egyetértünk. Azonban az új parlament megalakulása után - tehát mindig egy választás után megalakult parlamentben - kialakulh atnak olyan helyzetek, amelyeket a jelenlegi alkotmány nem kielégítően szabályoz, és a jelenlegi koncepció sem teljesen kielégítő ennek megfelelően. Ha már átvettük Németországtól a konstruktív bizalmatlanság indítványát, akkor a német rendszert több ponto n meg kéne vizsgálnunk ebből a szempontból. Ugyanis Magyarországon ahhoz, hogy valaki ugye kormányt alakíthasson, ahhoz a köztársasági elnöktől kell egy megbízást kapni a kormányalakításra, és ha 40 napon belül - mondja ki a jelenlegi alkotmány - nem siker ül kormánytöbbséget szerezni, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. A véleményünk szerint itt egy finomabb szabályozásra lenne szükség. A német példa például azt mutatja, hogy abban az esetben, amennyiben 14 napon belül nem sikerül egy k ormányképes többséget összehozni az első választásnál a köztársasági elnök jelöltjéről, az utána következő választásokon pedig már a parlamentből kiinduló jelölések alapján nem sikerült egy abszolút többséget megszereznie a kancellárjelöltnek, abban az ese tben egy utolsó szavazást kell tartani a 14. napon, amikor is a parlament dönt a kancellárjelöltről. (11.40) Ha valaki ekkor megszerzi a relatív többséget, tehát nem az abszolút, hanem a relatív többséget, akkor a szövetségi elnöknek jogában áll eldö ntenie, hogy beiktatjae a kisebbségi kormányt, és megpróbál így kormányozni, vagy pedig föloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki. Szerintünk az új alkotmánykoncepcióban is valamilyen ehhez hasonló finomításra mindenképpen szükség volna. Képvis elői visszahívásról is sok szó esett, erre nem kívánok nagyon kitérni. Annyit azonban elmondanék, hogy a demokratikus országokban ez a gyakorlat nem valósult meg. Nem a képviselői székeket féltik a képviselők, akik a visszahívás ellen beszélnek - 1988/89b en is, amikor még egyikünk sem volt, legalábbis a demokratikus ellenzék tagjai közül nem voltak parlamenti képviselők , akkor is ezeket az elveket fogalmaztuk meg, hogy a képviselők ne legyenek visszahívhatóak, hisz ezek rendkívül destabilizálnák az orszá got, a visszahívhatóság intézménye, és
