Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Philippe Séguin, a Francia Nemzetgyűlés elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
4469 nekünk, a kisebbségnek tudomásul kell venni, hogy a többség hogyan döntött, és azt négy éven keresztül el kell tudnunk viselni, mert a helyzet ez, ennél jobb koncepciót nem találtak ki. Ha lenne jobb, akkor azt meg le hetne vizsgálni, de sajnos szerintem nincsen. A köztársasági elnök kérdését már érintettem, a koncepcióban szerepel. A kormány kérdésében egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet, a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban. Mi ezt nem szeret tük egyáltalán. 1990 júniusában nem szavaztuk meg az alkotmány módosítását azért, mert ez a konstruktív bizalmatlansági indítványt bevezette Magyarországon. Ez a legnehezebben leváltható kormányt jelenti parlamentáris rendszerben, leszámítva Svájcot, ugye, ahol a kormány elmozdíthatatlan. Három országban érvényesül jelenleg a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye: Spanyolországban, Németországban és Magyarországon. Spanyolországban nincsen 5%os határ, tehát beiktatási határig csak a parlamentben érthető egy ilyen kormánymegerősítő intézménynek a bevezetése, Németországban azonban van 5%os határ és a konstruktív bizalmatlanság intézménye, Magyarországon azonban egyszerűen még a megnevezendő miniszterelnökjelölt személye mellett még azt is biztos ítani kell, hogy nem elég, hogy többséget kap a következő miniszterelnökjelölt esetleg egy ilyen bizalmatlansági indítvány kapcsán, hanem az abszolút többséget is meg kell szereznie, amely egy francia minta példájára jött Magyarországra - ezzel tehát a le gnehezebben leváltható miniszterelnök a magyar miniszterelnök. Ez nem biztos, hogy szerencsés helyzet. Ehhez viszont akkor tudomásul kell venni azt, hogy a miniszteri felelősség is ehhez igazodik, tehát ha a miniszterelnök felelős mindenért, akkor nagyon n ehéz érvényesíteni az egyes miniszterekkel szemben a felelősséget. Többen felvetették a honvédelmi kötelezettségnek a kérdését és problematikáját is. A honvédelmi kötelezettségről hosszú távon az a mi elképzelésünk is, hogy zsoldos hadseregre van szüksége Magyarországnak, jól felkészült hadseregre. Azonban ettől függetlenül felmerülhet az a kérdés, hogy az állampolgárok önvédelmének érdekében fenn kelle tartani azt, hogy legalább egy kiképzési rendszerben minden polgár a saját élete védelme érdekében egy e setleges háborús helyzetben legalább egy olyan kiképzésben részesüljöne, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy megvédhesse legalább önmagát ebben a szituációban. "Az önkormányzatok" fejezethez hozzászólva annyit tudnék csak mondani, hogy jelenleg egy ponto n érdekes az önkormányzati fejezet, ahol azt mondja ki, hogy tulajdonképpen minden önkormányzati funkciót közvetlenül válasszanak a polgárok, tehát a polgármestert, főpolgármestert, fővárosi testületet, területi önkormányzatokat, helyi önkormányzatokat és a megyei önkormányzatokat is, kivéve a megyék önkormányzatának a vezetőjét, a közgyűlés elnökét. Szerintünk helyesebb lenne, hogyha már mindent, kivéve ezt az egyet, akkor már ezt az egyet is közvetlenül választhassák meg a polgárok. A bírósági fejezetben fontosnak tartjuk azt, hogy belekerült egy új elem, ami kimondja, hogy a jogellenesen szerzett bizonyítékok felhasználásának a tilalma biztosított lesz ezentúl. Ez nagyon fontos, a mindenkori kormányokat nagyon korlátozó elem. Mi fontosnak tartanánk egy Le gfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a létrehozását, erre vonatkozólag módosító indítványt is fogunk beküldeni a bizottsághoz, amely azt tartalmazná, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyes feladatait ez az igazságszolgáltatási tanács látná el. Ennek tag jait kétharmadában a mi javaslatunk szerint a bírák választanák, egyharmadát pedig az Országgyűlés, illetve hivatalból tagja lenne a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter is. "Az ügyészségről" tegnap hosszas vita folyt, err e nem kívánok visszatérni. Továbbra is fontosnak tartjuk azonban, hogy amennyiben a Magyar Szocialista Párt a jelenlegi konstrukciót tartja fenn, tehát az Országgyűlés általi választást, abban az esetben a legfőbb ügyész interpellálhatósága mint az egyetle n ellenőrizhetőségi joga fennmaradjon. És végezetül a rendkívüli helyzetekről szeretnék annyit megemlíteni, hogy egy teljesen új koncepció áll a parlament előtt, az eddigi rendkívüli helyzetekre vonatkozó állapot rendkívül
