Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4444 alkotmány módosítására vonatkozó szabályok között annak a rendezése, hogy lehete, szabade és milyen feltételek mellett indítani népszavazási kezdeményezést, kifejezetten az alkotmány valamely rendelkezésének a módosítására. É n ezt a szabályozást fontosnak tartom, és ezt a jogot feltétlenül indokoltnak tartom, hogy megadjuk a választópolgároknak. Tehát folyamatos alkotmányozás keretében is, amikor nem forradalmi, nagy átfogó revízióról van szó, be lehet emelni, általában kezde ményezési jogot adnak nekik, ritkábban fordul elő az, hogy népszavazáson meg is kell ezt erősíteni. Általában a különböző alkotmányok azt a feltételt szabják az alkotmánymódosítás népszavazáson való megerősítéséhez, hogy az átfogó vagy jelentős változtatá st jelentsen az alkotmányon belül. Az egy külön vitát indít el, hogy mi jelent átfogó és mi jelent jelentős változtatást. Az új alkotmányok, vadonatúj alkotmányok elfogadásának is két esete van. Az egyik a forradalmi alkotmányozás, amikor vagy nemzetgyűlés , vagy pedig más formában alkotmányoz a nép. Ebben az esetben nagyon erős nyomásgyakorló szerepe, nagyon erős deklaráló szerepe van a népnek, bár többnyire rendkívüli fórumok, alkotmányozó nemzetgyűlések stb. vesznek részt az alkotmányozásban, végső soron ebben az esetben is, bár kétségtelen, hogy általában a nép, a választópolgárok nyomása erőteljes, direkt, kifejezett, határozott és egyértelmű nyomása alatt. Megítélésem szerint mi, a magyar alkotmányozás egyik eljárásába sem tartozik, tehát nem egy szimpl a folyamatos alkotmányozásról van szó, s nem is forradalmi alkotmányozásról van szó. Viszont átfogó revízióról van szó, a közjogi stabilitás megőrzése mellett, ebben az esetben az utólagos megerősítést tartom indokoltnak, és a folyamatos alkotmányozásból a választópolgárnak a kizárására vonatkozó alkotmánybírósági határozatot véleményem szerint az új alkotmány elfogadása után annullálni kell. A néprészvételnek most már nem a helyzetből kiindulva, hanem a formáját tekintve, három formája van. Az első a szabá lyozási igény kifejezésre juttatása, amikor a társadalom tagjai úgy érzik, hogy valami rosszul van szabályozva az alkotmányban, vagy idejét múlttá vált, vagy nincs szabályozva. Ez a kezdeményező részvétel a szabályozási igény kifejezésre juttatása. Az ezze l kapcsolatos jogi vitát itt most az előbb felelevenítettem, bár nem mentem bele részleteibe. Úgy gondolom, hogy ezt csak úgy lehet pontosítani a néprészvételnek a kezdeményezés formájában való biztosítását, hogyha az új alkotmányban erről majd részletesen szólunk. A másik a vitában való részvétel. Erre is most először kerül sor a magyar alkotmányozás történetében, hogy mind a koncepciót, mind a normaszöveget széles körű társadalmi vitára bocsátják. 1989ben sem történt ez meg, azt megelőzően pedig soha nem volt a véleményalkotás szintjén a korrekció lehetőségével a társadalom nem volt bevonva az alkotmányozás folyamatába. Végül a harmadik funkció, harmadik részvételi lehetőség, az a megerősítés. A megerősítésnek nem normaszövegalakítási szerepe van, a mege rősítő döntésnek nem korrekciós funkciója van, hanem legitimációs funkciója van. A parlament és szakértők stb. által elfogadott alkotmánytörvénynek a nép általi megerősítési funkcióját szolgálja a népszavazás. Ebből kell kiindulni azért, mert ebből fakad a z is, hogy itten vagy az egész alkotmányt elvető vagy az egész alkotmányt elfogadó döntést lehet hozni, illetve így lehet csak a kérdést feltenni. A csapdáiról és veszélyeiről szó volt, azt gondolom, hogy egy nem szimpla folyamatos alkotmányozás, hanem átf ogó revíziót jelentő alkotmányozás esetében Magyarországon most a vitában való részvételi lehetőséget lehet biztosítani a választópolgároknak egyrészt, másrészt a megerősítés révén a legitimációs funkciót lehet biztosítani. Az az én véleményem összegezve, hogy az új alkotmányban kifejezetten engedélyezni kell az alkotmánymódosítás kezdeményezését, a választópolgárok által meghatározott feltételekhez kötve. Ez új jogi, jogalkotási feladat, ilyen nem volt, és a jelenleg hatályos alkotmányban sincs ilyen rende lkezés, de szükséges. Kettő: nyilvános vitára bocsátás ne legyen kötelező az újonnan elfogadott alkotmány módosítása esetén, tehát nem tartanám indokoltnak a nyilvános vitára bocsátás kötelező
