Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4445 jogi előírását minden alkotmánymódosítás esetében. Most indokol t, de a jövőben nem hiszem, hogy indokolt lenne, különösen egy néprészvétel alapján, népszavazás alapján történő megerősítés után. Úgy gondolom, hogy szabályozni kellene az új alkotmányban azokat a tárgyköröket, amelyekről kötelező lenne népszavazás elrend elése. Ebbe a körbe tartozik például a szuverenitási jogokat korlátozó nemzetközi szerződéses szervezethez való kötés meg még egykét kérdés. Ezekben az esetekben, ha alkotmányt akar módosítani a parlament, ne legyen elegendő a parlamentnek az akarata, han em ezek ellen az esetekben kötelező legyen ezt az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátani. Ez egy megint csak az új alkotmány normaszövegezése során elvégzendő feladat. Végül az a kérdés, hogy legyeneke például az alkotmányban megváltoztathatatlan sza bályok. Azt tapasztaljuk a nemzetközi alkotmányozásnak a gyakorlatában, hogy bővül ezeknek a szabályoknak a köre. Korábban a belga alkotmányt szokták hozni szinte csak egyedüli példaként arra vonatkozóan, hogy például a halálbüntetés visszaállítását örök i dőre megtiltotta, vagyis a halálbüntetés tárgya visszaállítása nem lehet az alkotmánymódosításnak a tárgya. Azóta már jó néhány, a görög, a török, de például a francia alkotmány, az osztrák alkotmány tartalmaz olyan szabályokat, amelyekre azt mondja ki, ho gy ezek nem bocsáthatók az alkotmány módosítása tárgyaként az alkotmányozás keretébe, tehát nem lehet megváltoztatni, vagy egyszerűen megváltoztathatatlan szabályoknak mondják ki. Ilyen például az államforma megváltoztatása. Ahol köztársaság van, ott a köz társasághoz ragaszkodás igényéből fakad, hogy az államforma nem lehet az alkotmánymódosítás tárgya. Tehát nem is lehet róla vitát folytatni. De nemcsak ilyenek, vannak olyan alkotmányok, amelyek például az emberi jogok garanciális szabályait mondják ki meg változtathatatlannak. Vannak, amelyek az ország területi egységét és integritását tartják olyannak, mint amelyeket alkotmánymódosítással nem lehet megváltoztatni stb. Vagy a belső szövetségi rendszer, az adott ország belső szövetségi rendszerét nem lehet a lkotmánymódosítással megváltoztatni stb. Vagy a hatalmi ágak elválasztását, vagy van olyan alkotmány, amelyik például a bírói hatalomnak az önállóságát és autonómiáját tartja olyannak, mint amelyet nem lehet az alkotmányozás során sem megváltoztatni. Itt egy szociológiai és egy jogi probléma vetődik fel. Vajon vane jogi kötőereje a jelenlegi, mondjuk egy ilyen szabály esetén, ezt a szabályt elfogadó parlamentnek a következő parlamentre? Mindaddig van jogi ereje, amíg ezt meg nem változtatja. Ezt a sza bályt, vagyis a megváltoztathatatlan alkotmányos szabályokat meg nem változtatja, addig van. Szociológiailag meg az a kérdés, hogy egy adott időben aktuálisan működő parlament a főhatalmat gyakorolhatjae úgy, hogy a következő, másik parlament főhatalmi jo gosítványait korlátozza. És ha igen, milyen alapon? Be lehet még hozni persze a vitába azt is, hogy például az alkotmánynak a népszavazáson megerősített részei közül néhányat nem lehet változtatni, akkor viszont a dolog csak tovább tolódik, hogy vajon a né pnek, mint a szuverenitás letéteményesének meg lehet tiltani azt, hogy 5102030 év múlva új, a korábbi szabályhoz képest új szabályt hozzon, szintén a népszuverenitás, a főhatalom gyakorlása során. (9.40) Én azt gondolom, hogy tulajdonképpen inkább jogi deklaratív funkciójuk van ezeknek a megváltozhatatlan szabályoknak, jogilag tulajdonképpen nem lehet megtiltani egy későbbi parlamentnek azt, hogy ezt a szabályt általában előírt szabályok alapján megváltoztassa - rendkívüli helyzetek is megváltoztathatják , de azokról kevésbé érdemes szólni - és szociológiailag pedig úgy gondolom, hogy a főhatalmat azt mindig aktuálisan birtokolják, gyakorolják különböző szervezetek osztottan. E főhatalmi jogosítványok tekintetében jövőbeni korlátozást tulajdonképpen az épp en aktuális főhatalmi jogosítvánnyal rendelkező szervezet nem tehet. Ebből az következik, hogy én a magam részéről például nem támogatnám azt, hogy az új alkotmányban megváltoztathatatlan szabályok legyenek, mert az előbb elmondott jogi, illetve az előbb e lmondott szociológiai problémákat vetné fel.
