Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 6 (186. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
4443 több észrevétel, ami bejött. Tulajdonképpen az összes fontos szakmai szervezet és civil szervezet elküldte véleményét írásban az alkotmánykoncepcióját illetően. A harmadik szakas znak is az első fele lezajlott, hiszen még egy második szakaszban majd a normaszövegről ugyanígy eldöntendő, hogy hány napon keresztül - de ugyancsak lehetőséget kapnak a szakmai szervezetek, civilszervezetek, hogy véleményt nyilvánítsanak. A negyedik szak asz az alkotmányozással kapcsolatban a parlamenti döntéshozatali szakasz lesz, nem a vitaszakasz, hanem a döntéshozatal, amikor is kétharmados többséggel kell dönteni a koncepcióról, remélhetőleg még a tavaszi ülésszak vége előtt, és kétharmados többséggel kell dönteni, feltehetően jövő év tavaszán a normaszövegről. Ez a jelenleg hatályos alkotmány előírása alapján történik. Végül az ötödik szakasza az alkotmányozásnak a megerősítés lesz, amelyre jogi kötelezettsége nincsen a parlamentnek, de a parlamentben képviselettel rendelkező pártok szándéka egyöntetű ebben a kérdésben, ezt soha senki nem kérdőjelezte meg, hogy a végső szakaszban az alkotmányt népszavazáson fogja megerősíteni vagy elvetni a választópolgároknak az összessége. Én úgy gondolom, hogy minde n demokratikus és legitimációs elvnek jogalkotási, racionalitási kritériumnak egy ilyen ötszakaszos elnyújtott és az alkotmányozás alanyait kibővítő eljárás elegendő. Lehet, mondom, az egyes részeken vitázni, határidőkön, ütemezéseken, ha például, mondjuk az alkotmányelőkészítő bizottság az eredeti időpontra, tavaly december 1jére készítette volna el a koncepciót, akkor biztos, hogy a 45 napos vitahatáridőt lehetett volna 60 napra, vagy akár 90 napra is meghosszabbítani stb. Én azt gondolom azonban, hogy ezeknek a kisebb vitáknak és ellenérveknek az ellenére ez az ötszakaszos alkotmányozási folyamat, a magyar alkotmányozási és a magyar demokrácia történetében eddig még példa nélkül van, és megítélésem szerint az alanyok körét olymértékben szélesíti ki, s a többszöri, többszöri visszatérés lehetőségét biztosítva olyan szerepet ad az alkotmányozás folyamatában a pártoknak, a parlamenti képviselőknek, a civil szervezeteknek, a szakmai szervezeteknek stb., ami alapján nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogyha enne k az ötödik szakasznak a végére érünk: Magyarországon demokratikus előkészítés keretében, demokratikus eljárás alapján, demokratikusan meghozott döntés formájában szakmailag kellőképpen előkészített alkotmány lesz. Nem tökéletes s nem vita nélküli alkotmán y, mert azt elmondottam a bevezetőben, amikor indult a vita, hogy természetesen, hogyha azzal az igénnyel lép fel valaki, hogy majd akkor alkotmányozunk, ha már nem lesz vita az alkotmány egyes rendelkezéseiről, sőt a főrendelkezéseiről, akkor soha nem fog unk alkotmányozni. Végül szeretnék néhány szót szólni a néprészvételről az alkotmányozásban. A néprészvétel különböző módon vetődik fel akkor, hogyha folyamatos alkotmányozás van, és akkor, hogyha új alkotmány elfogadására kerül sor. A folyamatos alkotmány ozás keretében általában csak kezdeményező szerepet adnak az alkotmányok - pl. a svájci alkotmány, az osztrák alkotmány stb. vagy az olasz , kezdeményező szerepet adnak a népnek, meghatározott számú aláíráshoz kötve - 3500 ezer között van ez az aláírási szám - kifejezetten az alkotmány módosítására vonatkozó népi kezdeményezést lehet elindítani, vagy a képviselő meghatározott száma, van ahol ezt arányokban szabják meg, egyötödkétharmadban, van ahol szám szerint határozzák meg 100 vagy 50 képviselő, tehát nem egy képviselő, hanem 100 vagy 50 képviselő kezdeményezheti az alkotmány módosítását. A magyar alkotmány például nem szól arról, hogy vajon joga vane az állampolgároknak kifejezetten az alkotmány módosítására népszavazást elindítani. (9.30) Viszont va n egy alkotmánybírósági határozat egy adott ügy kapcsán, amely úgy szól, hogy a népszavazás nem irányulhat burkolt alkotmánymódosításra. Én soha nem értettem egyet ezzel az alkotmánybírósági határozattal, mert az a kérdésem, hogy miért nem irányulhat. És m iért ne irányulhatna nyíltan, nem burkoltan, hanem nyíltan egy népszavazás az alkotmány valamely részének a megváltoztatására. Úgy gondolom, hogy az új alkotmány elfogadása során egyik fontos feladatunk lesz, nemcsak a megerősítési szabályok elfogadtatása, hanem az újonnan elfogadott
