Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1677. szám), valamint a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1708. szám) együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
443 Ebbe a szélesebb problémakörbe azonban például olyan kérdések is beletartoznak, mint az egyház, a szakszervezetek, a kisebbségi szervezetek feladatai, finanszírozásuk. A szintén önkormányzati elven működő egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekről, azok problémáiról ne is beszéljünk! Józan logikával belátható, hogy itt sokkal, de sokkal többről van szó, mint a gazdasági szervezetek öntevékenységének problémájáról. A kamarák feladatainak és a kamarák által végzendő közfeladatok forrásainak megjelölés e ugyanis feltételezi az állami feladatok és a hozzájuk rendelhető források egyértelmű meghatározását, hiszen a kamarák állami feladatok átvállalása érdekében jönnek létre. Az állami feladatok meghatározása és az állami források feladatkörök alapján való ú jrafelosztása azonban igazán nehéz feladat. Ezen a téren komoly munkát csak a jelenlegi kormányzat kezdett meg, és ennek a munkának a neve: az államháztartási reform. Az államháztartási reform azonban már első lépéseiben is nagyon komoly szakmai vitákat és társadalmi feszültségeket váltott ki. Ez egy természetes és üdvözlendő jelenség, hiszen az állam szerepének meghatározása az egész társadalomra hatással van, ezért ebben a kérdésben az egész társadalom illetékes. Ennek a vitának sem az egészét, sem a rész eit nem lehet megspórolni. Van itt egy másik vitatott kérdés is, amely közvetlenebbül kapcsolódik a kamarák problémájához, mint az államháztartási reform szélesen vett kérdésköre. Ez a vitakérdés az úgynevezett nonprofit szervezetek szerepe, működése és ga zdálkodása. A törvényhozásban a nonprofit törvény tárgyalása előttünk álló feladat. Ezt a kérdéskört a korábbi kormányzatnak erősen féloldalasra sikerült megoldania, mert a gazdálkodás és finanszírozás kérdéseit egyáltalán nem érintő, '93as Ptk.módosítás sal kísérelte meg rendezni. (20.50) Pedig ez a problémakör is mindannyiunkat érint, hiszen alapvető jogaink gyakorlásának kellene hogy megteremtse anyagi és gazdálkodási feltételeit. A nonprofit törvény bizonyos értelemben az államháztartási reform ikertes tvére, hiszen ha az állam nem csinál meg valamit, amire szükségünk lenne, akkor azt magunknak kell megcsinálnunk. Ehhez pedig szervezeti és eljárási keretekre, valamint anyagi és gazdálkodási feltételekre van szükségünk. A kamarák feladatainak és forrásain ak meghatározása tehát részben az államháztartási reform, részben pedig a nonprofit törvény függvénye. Az államháztartási reform alapvető hatással lesz a nem állami és nem haszonérdekelt nonprofit szervezetek jövőbeni szerepére és anyagi erejére. A nonprof it szervezetek ereje pedig meghatározó lesz az állami feladatvállalásra és vagyonkoncentrációra nézve. Különösen igaz ez az állam és a társadalom között közvetítő, önkormányzati elven működő, de állami feladatokat vállaló szervezetek, kamarák és más köztes tületek esetében. Ami persze nem azt jelenti, hogy ilyen vagy olyan kamarák nagy számban kell hogy a jövőben létrejöjjenek. Éppen ez a valódi vita tárgya. Kelleneke, és ha igen, milyen feladatokra és mekkora időszakra ezek a szervezetek? Ha pedig kellenek , akkor milyen területen, milyen hatáskörökkel és milyen, illetve mekkora állami támogatással. Ezt a vitát igazi mélységében nem folytattuk le. Ehhez a vitához idő kell, igazság szerint nagyon sok idő. Nagyon sok időnk nincs, de némi időnk azért, hála iste nnek, van. Ennek az időnek a megteremtését célozza az előttünk fekvő módosító indítvány. Már most látszik, hogy ez az idő kevés lesz, de a kevés is több, mintha megspóroljuk a vitát. Az idő megspórolása ellen harcolni egyébként szerintem az őszinteség és n yíltság a legjobb eszköz. Semmiképpen sem a problémák szőnyeg alá söprése és elhallgatása a megoldás. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :