Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4409 Én úgy gondolom, erre én már reagáltam. A Honvédelmi Tanács, amelyet mi most bevezetni tervezünk, más jellegű, mint a hatályos alkotmány szerinti csúcsszerv, amelyet a köztársasági elnök vezetne, és amelyben a parlamenti képviselőcsoportok vezetői, illetőleg a kormány tagjai vennének részt, a honvédség vezetőin túlmenően. Nos, ebben a vegyes bizottságban, ebben a Honvédelmi Tanácsban nagyon nehéz elképzelni, hogy milyen döntési mechanizmus működne. Az általunk javasolt tervezet részben a hatáskörök elválasztásával, részben pedig a döntési mechanizmus szabályozásával sokkal megnyugtatóbb és biztosabb képet jelentene, mint a hatályos alkotmány rendelkezéseinek a megtartása . Ugyanehhez kapcsolódik, hogy Gyuricza Béla, a Fidesz részéről, úgy látta, hogy nincs beszélő viszonyban ez a fejezet a többi fejezettel. Én úgy gondolom, ez tévedés. Ami ilyen példákat ő mondott, az a hatályos alkotmány, és ennek a fejezetnek az ellentmo ndásait tartalmazták. Ezek nem olyan kérdések, hogy ne illeszkedne, valójában, ez a fejezet az alkotmány egészébe. (15.40) Úgy gondolom, hogy a rendkívüli helyzeteknek ez a szabályozá sa, amelyet mi javasolunk bevezetni, megnyugtatóbb lenne, mint a jelenlegi, nem kellőképpen szabályozott rendszer. Ugyanakkor azonban nagyon köszönjük azokat az észrevételeket, amelyek a lakosság részéről, a tudományos élet részéről érkeztek, és éppen azér t, mert egy vadonatúj jogintézményrendszert próbálunk kidolgozni, az alkotmányelőkészítő bizottságban minden bizonnyal ezeket az észrevételeket kamatoztatni tudjuk. Itt egy mondat megjegyzésem lenne még. Ma az egyik felszólalásban elhangzott, hogy a beér kezett lakossági, szakértői észrevételek feldolgozása nehézségbe ütközik. Úgy gondolom, hogy azok az összeállítások, amelyeket megkaptunk kilenc kötetbe összeválogatva témák szerint a bizottságoknak a titkárságától, ezek áttekinthetőek, világosak, és minde n témakörnél nyomon lehet követni a lakossági észrevételeket is, a szakértői észrevételeket is. Elmondhatom - lehetséges, hogy más ezt nem teheti , hogy ezekben a kérdéskörökben, amelyekben felszólaltam, én ezeket átolvastam. Ez mindenkinek a rendelkezésé re áll, hogy ezekhez hozzájusson. Nem hiszem, hogy ezeknek a feldolgozása szükségessé tenné azt, hogy az alkotmányozási folyamat elhúzódjék. Lehetőség nyílt arra, hogy ezeket feldolgozzuk, megismerjük és ezeknek a gondolati tartalmát, amennyiben azok tényl eg beleilleszkednek abba a többpárti egyetértésbe, amely alapján a koncepció megszületett, akkor ezeket a gondolatokat fel is lehet használni már most a vita során, vagy a módosító indítványoknál. Egykét további kérdésről szeretnék beszélni röviden. Maczó Ágnes felszólalásában foglalkozott a visszahívhatóság kérdésével, a visszahívhatóságról Fodor Gábor elvi alapon már beszélt, bizonyos értelemben technikailag is. Én szeretnék emlékeztetni arra, hogy a jelenlegi parlamentben összesen két olyan képviselő va n, aki egyéni képviselőként az első fordulóban bekerült a parlamentbe. A többpárti parlamentekre ez jellemző. Egyszerűen technikailag nem működne a parlament akkor, ha megkívánnánk azt, hogy valamennyi képviselő a választók többségének az akaratával kerülj ön be. Hiszen összesen ketten érték el ezt az eredményt. Ha viszont nem úgy kerül be, akkor negatíve a választópolgároknak a többi része nem őrá szavazott. Hogyha ők úgy gondolják, hogy ragaszkodnak a korábbi döntésükhöz, akkor a választás másnapján szinte az egész parlamentet vissza lehetne hívni. Úgy gondolom, hogy ez működésképtelen modell. Egy ilyen visszahívhatósági rendszer akkor működött, amikor a Hazafias Népfront választási mechanizmusában egykét jelölt közül lehetett választani, a jelöltek nagy r észét a lakosság akkor abszolút többséggel választotta, tehát ott a visszahívhatóság technikailag is kivitelezhető volt, amire megváltozott politikai körülmények között, 1989ben néha sor is került. Egyébként nem úgy gondolták, hogy ez valaha is létező és élő jogintézmény legyen. Hangsúlyozni szeretném, többpárti parlamentben ez, ahol sok párt vesz részt a választásokon, működésképtelen modell lenne. Szeretnék hivatkozni egy másik kérdésre. Maczó Ágnes vetette fel azt, hogy az országgyűlési választások, ill etőleg a köztársasági elnöki választás határozott időpontban történjék. Ez nagyon