Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4410 szimpatikus megoldás. Mégis el kell gondolkodni azon, hogy az országgyűlési választások nem feltétlenül egy teljes ciklus befejezése után kerülnek kiírásra. Egy parlamentet f el lehet oszlatni, feloszlathatja önmagát, lehetséges, hogy ez a feloszlatás egy ciklus vége fele akár néhány hónappal a mandátum lejárta előtt következik be. Nagyon nehéz lenne parlamentet úgy megválasztani, hogy annak a mandátuma csak néhány hónapra szól jon, tehát a következő alkotmányos határidő lejártáig, hiszen ebben az esetben nagyon kicsi lenne valószínűleg az érdeklődés, a lakossági aktivitás, hogy ilyen parlamentet létre lehessen hozni, és nyilvánvalóan nagyon költséges lenne. Tehát ez a modell, am elyet Maczó Ágnes felvázolt, bár nagyon szimpatikus, mert rögzíti az időpontot, és valószínűleg a naptári évnek egy adott időpontjára rögzítené a választásokat, mégis azért, mert nem feltétlenül tölti ki minden parlament a teljes ciklusát, lehetséges, hogy nagyon komoly működési zavarokat okozna. Többen fölvetették már a közpénzügyek kérdését, éppen Bauer Tamás beszélt erről a kérdésről nem régen. Én csak nyelvi oldalról szeretném ezt még kiegészíteni, hiszen Maczó Ágnes nyelvileg is úgy érezte, hogy a fülé t bántja ez a szó. Úgy gondolom, hogy lehetséges, hogy ez a kifejezés egyenlőre még szokatlan, de a magyar nyelv ilyen jellegű szóösszetételekben gazdag. Közigazgatás, közoktatás, közpénzek, közügyek általában mind bevett, és a magyar nyelv számára közisme rt szó. Az a tartalmi különbség pedig, amelyről Bauer Tamás beszélt, hogy ez hangsúlyozza, hogy az általunk összeadott, valamennyiünk pénzéről van szó, és nem valami elidegenedett, bármire megfejthető államnak az államháztartásáról, tehát a saját ügyeinkrő l döntünk a közpénzügyek szabályozásánál, ez a leglényegesebb szempont. Tudnunk kell azt, hogy csak azt lehet elosztani, amit összeadtunk, és ha ez a gondolkodás keresztül megy, akkor ennek fontos segédeszköze lehet az, hogy az alkotmány is ezt a kifejezés t használja. Tóth Tihamér néhány nagyon fontos gondolatot vetett fel egy nagyon színvonalas felszólalásban. Messzemenően egyetértek azzal a gondolatával, hogy a hatalommegosztás garanciája az, hogy ne lehessen költségvetési eszközökkel a képviselők több, m int felének szavazatával olyan jogintézményeket anyagilag lehetetlenné tenni, amely jogintézményeknek a működése rendkívül fontos, a függetlensége rendkívül fontos. Sajnos, konkrét példát is tudok megjelölni, hiszen volt egy olyan szavazás az elmúlt parlam enti ciklusban, amelyben a függetlennek megtartani kívánt televízió költségvetési fedezetét, költségvetési pénzét egy egyszerű módosító indítvány, gyakorlatilag, elvonta a maradék összeget is, ami töredéke volt az eredetileg, a kormány által előterjesztett összegnek, hosszú időre zárolta. Ez a konkrét intézkedés a televízió függetlenségét, sőt, működését alapjaiban veszélyeztette. Teljesen hasonló módszerekkel, tehát egyszerű költségvetési szavazási módszerekkel anyagilag lehetetlenné lehet tenni hatalmi ág akat, amely hatalmi ágaknak a függetlensége feltétlenül szükséges a hatalmi ágak megosztása folytán. Jelenleg is viták folytak például, a bírósági költségvetés, az Alkotmánybíróság költségvetése előterjesztésének a módjáról, ahol valóban úgy tűnik, nem meg nyugtató a törvényi szabályozás, hiszen a másik oldalról, ott áll a mindenkori kormány felelőssége a pénzügy politikáért, az egész költségvetésért. Itt valamilyen formában meg kell találni azt a kellő összhangot, amely egyrészt garantálja a hatalmi ágak fü ggetlenségét, másrészt pedig biztosítja azt is, hogy a kormány valóban felel a befolyt pénzekért. És esetleg olyan anomáliák nem fordulhatnak elő, mint amelyek például, éppen januárban a társadalombiztosítási költségvetés során, eléggé komolyan fenyegették az állami költségvetés komolyságát. Tehát ez egy nagyon lényeges kérdés. Ebben a kérdésben az alkotmány garanciákat biztosíthat, de hangsúlyoznom kell, hogy éppen azért, mert ez a Szkülla és Kharübdisz közötti egyensúlyozás, elhajózás nagyon nehéz, nagyon kicsi lehetőségeket biztosít, hiszen mindkét irányban visszaélési lehetőségek vannak, nagyon fontos az, hogy mind a kormányzat részéről, mind pedig a hatalmi ágakat képviselő vezetők részéről a politikai kultúrának megfelelő maximális egyetértés ki tudjon alakulni. Az Alkotmánybíróság a bírósági költségvetéssel kapcsolatosan egy állásfoglalást már az elmúlt évben erről a kérdésről közzétett, ebben a gondolatkörben kellene
