Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 5 (185. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
4394 amelyek az alkotmányos alapjogok, így az emberi jogok és az állampolgári jogok biztosítékait jelentik. E szervek a bíróság, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, esetleg az ü gyészség, tehát volnának itt más szervek. Azt is támogatni tudnám, hogy az Alkotmánybíróság teljesen önálló cím vagy önálló fejezetként jelenjen meg az alkotmányban, azonban a javasolt megoldást több ok miatt nem tudjuk támogatni. Az országgyűlési biztosok - mint ahogy a nevükben is hordozzák - az Országgyűlés szervei, ezért őket vagy az Országgyűlés fejezetében vagy a közigazgatásról szóló fejezetben vagy egy önálló fejezetben kellene szabályozni, hiszen konkrétan alkotmányvédő szerepük - olyan értelemben mint az Alkotmánybíróságnak van - ilyen szerepük nincsen, csak az alkotmányos jogokat védelmezni, ami azonban az általam felsorolt minden egyéb jogvédő szervnek is feladata. A 3. fejezet ezen a címen belül az alkotmány megváltoztatásának a kötöttségére von atkozik. Ezzel a harmadik résszel sem tudunk egyetérteni, részben azért, mert nincsen értelme megerősíteni még egyszer a szavazattöbbséget, egyéb rendelkezései pedig az alkotmány más részeiben helyezhetők el. Magáról az Alkotmánybíróságról. Szükséges lenn e végre kimondani az alkotmány koncepciójában, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás kettős szintű. Néhány héttel ezelőtt a parlament éles vitát folytatott - függetlenül attól, hogy kormánykoalíciós felszólaló vagy ellenzéki felszólaló állt itt, a helyemen - arról, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje kell, hogy törvényi szintű legyen, vagy nem kell, hogy törvényi szintű legyen. Bár abban mindenki egyetértett, hogy ha szabályozás létre is jön, ez csak ideiglenes szabályozás lehet. A jövőben az alko tmánytól függően meg kell változtatnunk. Úgy gondolom, hogy ez most az a fórum, ahol jó lenne a koncepcióban kimondani, hogy kétszintű legyen a magyar Alkotmánybíróság szabályozása. Az első szint maga az alkotmány, mely tartalmazza az Alkotmánybíróság fela dat- és hatáskörét, és ezt csak az alkotmány tartalmazhatja. A hatályos szabályozásunk szerint feladatot határozhat meg az Alkotmánybíróságnak törvény is. Tehát ezt csak alkotmány tartalmazhatja, továbbá az Alkotmánybíróság szervezetére és működésére vonat kozó legfontosabb szabályokat az alkotmánynak kell tartalmazni, és itt összességében azt kell mondanom, egyet tudok érteni azokkal a szabályozási elvekkel, amelyeket a koncepcióban megfogalmaztak néhány eltérés kivételével. A második szint, amely az Alkotm ánybíróság szabályozására szolgálna, ez maga az Alkotmánybíróságról szóló törvény. Az Alkotmánybíróság szervezetére vonatkozó egyéb normákat, ami az alkotmányból kimarad, valamint az eljárás garanciális jelentőségű szabályait kellene, hogy tartalmazza az A lkotmánybíróságról szóló törvény. Így az eddigi harmadik szint, az Alkotmánybíróság ügyrendje, a belügye vagy belső ügye lenne az Alkotmánybíróságnak, és ezt nem szükséges törvényben szabályozni. Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintően kifogásaim az alábbi ak. A kihirdetés előtt alkotmányossági vizsgálatnak gyakorlatunkban két formája alakult ki, ebből csak az egyiket nevesíti a koncepció. Az első formája a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálata. A második formája a törvén yjavaslatnak az országgyűlési vita lezárása után, de még a végszavazás előtt való alkotmányossági vizsgálat, melyre nemrégen - és csak egyetlen alkalommal - az Országgyűlés példát mutatott: az emberjogi és kisebbségi bizottság javaslatára kárpótlási ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmányos panasz elbírálásánál már az alapelvekben rögzíteni kellene az orvoslások módját. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja egy jogszabály alkotmányellenességét, magát a jogszabályt megsemmisíti, u gyanakkor születtek olyan ítéletek, olyan határozatok, amelyek jogerősek a korábbi jogszabály alapján. Ezért ki kellene mondani az alkotmány szintjén, hogy ilyen esetben a félnek, a sérelmes félnek joga van az eljárás megindítását, újrafelvételét kérni. Hi ányosnak tartom az állami szervek közötti hatásköri viták eldöntésére irányuló felhatalmazást. Egy általános felhatalmazást ad a koncepció az Alkotmánybíróságnak arra az esetre, hogyha az állami szervek között hatásköri probléma van. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság
